Talán kezdhetném onnan, hogy amióta csak megtanultam írni, írok is. Azt gondolom, sokan vagyunk így ezzel. Az én történetem sem különösebb. Írok magamnak, lelkem boldogságáért. Írásaim tengerét az idő cibálta szerte-szét, nem őrzi őket egyetlen poros füzet, vagy íróasztal fiók sem. Talán majd most...
Vélemények a meséről
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi! A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Én világom, színes álmom,Tündér ibolyákat látok!Szárnyuk arany, mint a Nap,Hófehér a ruhájuk.
Lila virág, fehér virág...Aranyszínű tollak,Tiszta harmat, szellőrózsaÁlomba ringatnak.
Angyalok ők, szelídek,Mint é...
Hol volt, hol nem volt,
valahol biztos volt,
ott valahol, élt egyszer
egy kövér pók.
Ha a hasát teletömte,
attól lett ám jókedve!
Szúnyogocska, légypecsenye,
ez volt a nagy kedvence.
...
Hol volt, hol nem volt, egy Anna nevű kislány sétált az utcán. Anna meghall egy nyávogást. Anna odamegy a nagy szemeteskukához és belenéz. Anna megpillant a kukában egy ládát és a ládában egy kiscicát. A...
Valahol a távoli hegyeken túl, a fénylő napsugarak országában, az örökzöld erdők közepén állt egy csupaszín palota, melynek csendjét és békéjét semmi sem zavarta, csak a szél suttogása, a ...
Ezt a mesét írta: Rapcsányi Barbara amatőr író
Talán kezdhetném onnan, hogy amióta csak megtanultam írni, írok is. Azt gondolom, sokan vagyunk így ezzel. Az én történetem sem különösebb. Írok magamnak, lelkem boldogságáért. Írásaim tengerét az idő cibálta szerte-szét, nem őrzi őket egyetlen poros füzet, vagy íróasztal fiók sem. Talán majd most...