A tigris és a panda

A tigris és a panda.

Valamikor réges régen, mikor még az emberek nem háborgatták az erdőket az állatok békességben éltek.
Minden élőlénynek meg volt a maga kis területe tiszteletben tartották egymást és nem rontottak a másik otthonába.
Ám a kapzsi Tigris úgy gondolta ő felsőbb rendű lény, ezért mindenkinek be kell hódolnia. Sokan így is tettek mert féltek hatalmas erejétől, éles fogaitól és karmaitól.
- Majom koma ki a legnagyobb úr az erdőben? - kérdezte a Tigris.
- Te vagy ó nagy hatalmú csíkosságod! Te vagy majdnem az egész erdő ura!
- Mi az, hogy csak majdnem? Hogy értsem ezt ostoba majom? - mordul fel a nagymacska.
- Hát úgy nagyuram, ahogy mondom. Majdnem az egész erdő a tiéd. Kivéve a..
- Kivéve a micsodát? - villantotta meg karmait a Tigris.
- Jajj nagyuram kegyelem! Ne bántson! Oda haza sok a pujám jaj irgalom! Kivéve a bambusz erdőt! Ott még nem nagyságod az úr hanem..
- Hanem kicsoda?
- Hát a Panda ó csikosságod!
- A Panda? Haha! Az a hájas? Nekem ő nem ellenfél! Még ma be fog nekem hódolni! - nevetett a Tigris azzal elindult a bambusz erdő felé.
Panda úr ott falatozott épp kis családjával, amikor megérkezett a hódító Tigris.
- Ide hallgass te hájas Panda mától ez az erdő az enyém és te meg az egész pereputtyod mind a szolgáim lesztek.
Panda asszonyságnak helyén volt az esze így hát furfanghoz folyamodott.
- Legyen hát hatalmas Tigris. Egy feltétellel.
- Mi lenne az? - kérdezte.
- Ha legyőzöd a férjemet fára mászásban, aki gyorsabban felmászik azé az erdő.
- Háh csak ennyi?
A tigrisek remekül másztak fára ám mivel nem sokat tudott a pandákról nem sejthette, hogy bizony ők is ügyesek a fára mászásban. Kiválasztottak két azonos nagyságú bambuszt. Hát láss csodát egyszerre értek a tetejére. A Tigris elsápadt mérgében.
- Most mi lesz? Egyszerre értünk fel! - kérdezte a Panda.
- Hát férj uram nincs más, mint a tészta evő verseny.
- Tészta? Az meg miféle étel- értetlenkedett a Tigris.
- Mindjárt megtudod uram, az asszonykám isteni tésztás gombócokat készít!
Kis idő elteltével Panda asszony két hatalmas tál tészta gombóccal érkezett.
- Nos uraim. Aki többet bír megenni, az nem csak a legnagyobb gyomrú, de a bambusz erdő ura is lesz.
A Tigris úgy gondolta, mivel ő a legnagyobb ragadozó néhány gombóc neki semmiség lesz, és a kövér Panda majd úgy is kifullad hamar.
Nekiláttak a gombóc evésnek. Megettek már vagy tizet, mikor Tigrisnek egyre nehezebben ment a rágás és a nyelés. Úgy érezte megfullad a gombócoktól. Panda úr pedig csak falta és falta az ízletes gombócokat már megevett vagy harmincat. Tigris nem bírta tovább megakadt a gombóc a torkán, vörösleni kezdett a feje és fuldoklott.
- Ostobák segítsetek már! - dadogott a majmoknak.
Mire azok csapkodni kezdték a hátát.
- Itt van ezzel csapkodjátok! - mondta Panda asszony és a kezükbe adott egy bambusz botot.
Jól megcsapkodták Tigris őnagyságát végül csak kiköpte a gombócot. Felordított kínjában.
- Isten verte hájas Panda! Elég volt! Nem kell az erdőd! Tartsd meg! - jajgatott a Tigris szégyenében és elszaladt.
- Pedig csak pár falatot ettem! - mondta kacagva a Panda.
Így hát győzött az étkes pocakú Panda úr. Ő lett végérvényesen a bambusz erdő ura. A Tigris pedig azóta sem tette be oda a lábát s messziről elkerüli még a környékét is.