Kakasdombi riadalom


Mi bajod van
kicsi kakas?
Fáj a torkom!
Vicik–vacak!
Sírdogál csak
szomorúan,
Rossz kedve lett
azon nyomban.
 
Állatok közt
nagy riadtság:
Elalszik az 
egész világ?
Többi állat
így reklamál,
A bizottság
össze is áll.
 
Nagy gondban
a...

Kép forrása: pixabay.com

Mi bajod van

kicsi kakas?

Fáj a torkom!

Vicik–vacak!

Sírdogál csak

szomorúan,

Rossz kedve lett

azon nyomban.

 

Állatok közt

nagy riadtság:

Elalszik az 

egész világ?

Többi állat

így reklamál,

A bizottság

össze is áll.

 

Nagy gondban

az állattanács:

Mi lesz velünk?

szól kotkodács.

Tanakodnak,

gondolkodnak.

Ötletekkel

hozakodnak.

 

Kakasdombon

nincs más legény?

Hát kukorékol

majd az egér!

Találják ki

azon nyomban.

Nem lesznek ők

így nagy gondban.

 

Egéppajtás

jól meg megíjed:

Én, kérem én,

nagyon félek!

Miért nem inkább

a macska?

Nagy szája van,

s tán nem csacska!

 

Foltos cica

nyújtózkodik,

Ráérősen 

lustálkodik.

Nevetséges,

hogy egy egér!

Ez egy sértéssel

is felér!

 

Tyúkanyó fut,

töprenkedik:

Új kakas kell!

vélekedik.

Beteg vagyok,

ne kiabálj!

Majd az egér

biztos helytáll!

 

Egér reszket,

szája nyílik,

Zavarban van,

sokan nézik.

Nyitja száját,

s vékony hangon,

cin–cint mond

a kakasdombon.

 

Macska nevet:

Egérpajtás!

Ez neked a

kakaskodás?

Egérre ezt nem

bízhatjuk!

Tudja ezt már 

mindannyiuk!

 

Liba gágog:

Mi baj? Mi baj?

Kissé furcsa

ma az udvar.

Sok kisliba

fut nyomában:

Elaludtunk!

Mama, várj meg!

 

Lármázva jön

kacsamama,

Nézi milyen

kakas torka.

Nagyra nyitja

az a száját,

Kacsaasszony

jól belelát.

 

Nem kell ide

egér, macska!

Orvosság kell!

mindjárt hozza.

Holnapra már

kutya bajod!

Kakasdombod

elfoglalod!

 

Megnyugszik

az összes állat,

holnap a rend

visszaállhat.

Kakas koma

újra toppon,

Ébreszthet a

kakasdombon!

Sylvia Benczik, meseíró

Ezt a mesét írta: Sylvia Benczik meseíró

Sylvia Benczik vagyok, meseíró. Máig emlékszem arra a napra, 16 éves voltam akkor, amikor bátorságot merítve előző írásaimból, elkezdtem írni az első regényemet. Kavargó gondolataim kitörni készültek szűkre szabott külső világomból, és szépen, lassan összefüggő történetté formálódtak. Érdekes és izgalmas érzés volt alkotni, az alkotás öröme azóta is, sok-sok éve velem van, hozzám tartozik... Költözéseim során ...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!