Az iskolatáska titka (írta T. Fiser Ildikó)

Az iskolatáska titka (írta T. Fiser Ildikó).

A csatok, mint parányi csillagszemek
az égen, vidáman felém kacsintanak,
ragyognak színezüst fénnyel, a sötétben,
halk kitt-kattanásuk az éjben, mint álom-harang.

A pántok hívogatón felém intenek,
elválaszthatatlanok, mint két barát,
feszülnek büszkén, mindig tettre készen,
hogy rám simuljanak, mint kényelmes kabát.

A könyvek összebújva pihennek odabenn,
csendesen várják, hogy feltárják titkukat,
a füzetek tisztasággal nyílva köszöntenek,
hogy végtelen-tudással töltsem meg lapjukat.

Betűk, számok, jelek, csupa ákombákom,
számtalan csoda, ahogy őket összerakva látom,
nem csupán álom szülöttei kitalált képzeletnek,
a tanulás maga a titok, az ősi, örök bölcseletnek.