Borcsa meséi - Tilli bálba megy

Borcsa meséi - Tilli bálba megy.

Ma Tilli ül a kör közepén. Borcsa kedvenc babája. Az első szülinapjára kapta, és azóta elválaszthatatlan barátok. Mindenhová magával viszi és mindig ugyanolyan masnit köt a hajába amilyen az övében is van.

Borcsa leül, elővesz egy könyvet és belekezd Tilli meséjébe.

Csend van a gyerekszobában, a játékok pihennek a polcokon. A babaház felől azonban halk szipogás hallatszik. Poldi a plüss oroszlán arra veszi az útját, hogy megnézze ki szipog. Útközben találkozik Bélabával a dínóval.

- Hová mész Poldi? - kérdezi a dínó.

- Valaki szipog a babház mellett, megnézem hátha tudok segíteni. - válaszol az oroszlán.

- Én is veled megyek – jelenti ki Bélabá.

Ahogy oda érnek, látják, hogy a babaház melletti padon Tilli ül kezében egy borítékkal és szipog.

- Mi a baj Tilli? - kérdezi Poldi. - Miért sírsz?

- Kaptam egy levelet – szipogja a baba.

- Rossz hír van benne? - kérdezi megszeppenve Bélabá.

- Az van benne, hogy az unokatestvérem bált rendez és engem is meghív, - mondja duzzogva Tilli – de nem megyek el! Bosszúsan eldobja a levelet.

- Nem akarsz elmenni? - csodálkozik Poldi.

- Akarok, nem akarok, mindegy! - harciaskodik Tilli – Nem megyek és kész! Ilyen ruhában nem lehet bálba menni! Túl snassz!

- Mi az a snassz? - kérdezi Bélabá suttogva.

- Fogalmam sincs – szól csendesen Poldi.

- A snassz azt jelenti, hogy olyan semmilyen, túlságosan egyszerű – vágja rá Tilli mérgesen, majd felugrik és durcásan elszalad.

A két fiú némán néz egymásra, nem értik ezt a ruha problémát, de azért szeretnének segíteni.

- Te tudsz esetleg új ruhát varrni? - kérdezi bizonytalanul Bélabá.

- Dehogy tudok! - válaszol Poldi – segítséget kell kérnünk valakitől.

Elindulnak Tündihez, Borcsa tündér babájához, ő mégiscsak lány, hátha tudna Tillinek új ruhát készíteni. Útközben találkoznak Pircsivel, a kis piros autóval.

- Hová mentek fiúk? - kérdezi Pircsi.

- Báli ruhát kell szereznünk Tillinek – mondja Poldi – tudsz esetleg segíteni?

- Ruhát nem tudok adni, de van egy pár színes szalagom, azt szívesen nektek adom! - mondja Pircsi és előveszi a csomagtartójából a szalagokat – Talán hasznos lehet.

Poldi elveszi a szalagokat, megköszöni és tovább indulnak. Az építőkockák mellett Ricsi a kis majom játszik.

- De szép szalagok Poldi! Hová viszitek? - kérdezi az oroszlánt.

- Tündihez megyünk, báli ruhát szeretnénk Tillinek, a szalagokat talán használhatjuk hozzá.

- Nekem vannak színes gyöngyeim – lelkesedik Ricsi – vigyétek el azt is!

A szalagokkal és a gyöngyökkel érkeznek meg Tündihez. Elmondják neki a problémát de Tündi is azt mondja sajnos nem tud báli ruhát varrni.

- Nagyon sajnálom – sóhajtozik Poldi – pedig nézd milyen szép szalagokat kaptunk Pircsitől, és csillogó színes gyöngyöket Ricsitől.

A kis tündér arca felragyog.

- Támadt egy ötletem fiúk! - és elővesz egy nagy dobozt. – Nekem vannak nagyon szép selyem virágaim. Ezekből ruhát nem tudunk készíteni de mást igen!

- Mi mást? - értetlenkedik Bélabá. - Tillinek szép ruhára van szüksége.

- Tudom, tudom. Hozzátok az ollót, a ragasztót és segítsetek.

Poldi és Bélabá nem értik a dolgot, de hallgatnak Tündire és a kis tündér irányításával munkához látnak. Sokáig dolgoznak, mire Tündi elégedetten kijelenti:

- Készen vagyunk! Mehetünk Tillihez!

Mindent bele raknak a nagy dobozba és együtt elindulnak a babához. Tillit még mindig szipogva találják.

- Szia Tilli! - szólítja meg Poldi. - Hoztunk neked valamit, hogy elmehess a bálba.

- Mit hoztatok? - kérdezi Tilli a szemét törölgetve.

- Állj fel, csukd be a szemed! Meglepetés lesz! - ugrabugrál Bélabá izgatottan.

A baba szót fogad, a három barát munkához lát. Tilli fejére virág koszorút, a nyakába csillogó gyöngysort, a derekára gyöngyökkel, virágokkal és szalagokkal díszített övet tesznek.

- Kinyithatod a szemed! - mondja Tündi.

Tilli belenéz a tükörbe, és nem hisz a szemének. A gyöngyök csillognak, a lila virágok szépen mutatnak a szőke hajában. A szalagoktól a ruhája már egyáltalán nem tűnik túl egyszerűnek.

- Köszönöm szépen – mondja meghatódva – így már boldogan elmegyek a bálba!

- Nagyon szívesen! - mondja Poldi. - Összefogtunk, mindenki megtette amit tudott és így nem is volt olyan nehéz a feladat.

Szombaton ebéd után anya bejött Borcsához.

- Borcsa! Lenne kedved új ruhákat készíteni velem Tillinek?

- Persze anya – ugrik fel azonnal a kislány – nagyon szeretnék!

Aznap délután három ruhát varrtak Tillinek, virágos, pöttyös és csíkos anyagokból, és egyik sem lett kicsit sem snassz.