Csupi és a pályaválasztás

Csupi és a pályaválasztás.

Péntek volt, amikor a tanár Hugó a bagoly óra végén feladta a házi feladatot, ami az volt hogy fogalmazást kell írniuk a pályaválasztásról hétfőre , hogy mik szeretnének lenni, ha nagyok lesznek.

Tóbiás a teknős odafordult padtársához Csupihoz a kis medvebocshoz és ezt mondta:

-Én szakács leszek, mert nagyon szeretek főzni. Na és te?

-Nem tudom- mondta szomorúan Csupi

-Semmi baj, ráérsz még eldönteni-vígasztalta 

Csupi miután hallotta, hogy osztálytársai egytől egyig elmondják mik akarnak lenni elsírta magát 

-Mindenki tudja mi akar lenni csak én nem!

-Mi az amit szeretsz csinálni?-kérdezte Tóbiás 

-Lustálkodni. Van olyan szakma?

-Nincs.

-Akkor valami hasonló van?

-Csupi ha lenne akkor mindenki azt csinálná!

Tóbiás sehogy sem tudta megvigasztalni barátját így mondta, hogy menjenek le suli után a játszótérre, bízva abban, hogy Csupi akkor nem gondol majd erre és megnyugszik.

Úgy is lett. Boldogan mérleghintáztak amikor nagy sírásra lettek figyelmesek. Gombóc a süni sírt mert kiesett a hintából. 

Mindenki odarohant.

-Szerencsére nem nagy a baj, csak egy kis horzsolás. Időben összegömbölyödtél, igy nem sérültél meg annyira.-mondta Csupi.

Ezután lemosta a horzsolást és rakott rá egy sebtapaszt.

-Köszönöm-hálálkodott Gombóc

-Gondolom orvos leszel, ha felnősz-folytatta

-Igen az leszek- mondta büszkén Csupi

-Tényleg orvos szeretnél lenni?- kérdezte Tóbiás Csupitól mikor hazafelé tartottak

-Igen, az. Nem is tudom eddig miért nem jutott eszembe, pedig annyira egyértelmű. Szerinted alkalmas lennék rá?

-Igen, én hiszek benned. Emlékszel, nekem is segítettél tavaly mikor gördeszkázás közben megsérültem?

-Emlékszem. 

-Akkor is segítettél amikor megbetegedtem. Hoztál olyan gyógynövényeket ami jó volt rá és hamar rendbe is jöttem.-mondta

Aznap este Csupi boldogan tért nyugovóra.

Másnap délután ismét lement a játszótérre, de most Tóbias nélkül. Amikor meglátta Barnit a mókust rohant is oda hozzá, hogy elujságolja, hogy ha felnő orvos lesz.

-Az nagyon szép szakma, csak sokat kell hozzá tanulni -mondta Barni

-Komolyan? Ez biztos???-kérdezte meglepődve

-Igen.

Ezután Csupi elrohant Tóbiáshoz és elkezdett dörömbölni az ajtaján. 

-Szia Csupi. Valami baj van?

-Te tudtad, hogy ahhoz hogy orvos legyek nagyon sokat kell tanulni?

-Igen.

-Miért nem mondtad? Én már teljesen beleéltem magam és a fogalmazást is megírtam róla. Most akkor mi legyek, ha nagy leszek?

-Csupi, most ezért képes lennél feladni az álmod? Sokat kell tanulni igen, de utána azt csinálhatod amit szeretsz. Nem érné meg?

Csupi elgondolkodott Tóbiás szavain és pár perc elteltével ezt mondta

-Igazad van, nem adom fel, meg tudom csinálni, de valamit meg kell ígérned.

-Mi lenne az?

-Az hogy én leszek majd az orvosod.

-Ez egyértelmű -mondta nevetve Tóbiás és átölelte Csupit ❤️