Csupi és az osztálykirándulás

Csupi és az osztálykirándulás.

Csupi a kis medvebocs és az osztály többi tagja kirandulni indultak.

-Mindenki szálljon fel a buszra!-mondta a tanár, Hugó a bagoly.

Csupi előre ült az ablak mellé, amikor Tóbiás a teknős elhaladt mellette 

-Tóbiás nem ülsz ide?

-Nem, már megígértem Barninak a mókusnak, hogy mellé ülök. Meg akarja mutatni a képeit.

-Egy kép neked fontosabb mint a legjobb barátod?

-Jaj Csupi ne hisztizz, vissza felé melléd ülök!

-Amúgy milyen képekről van szó?

-Tudod, múlt héten nyaralni volt. Ott készítette.

-Ó igen emlékszem, ahogy arra is hogy nem hozott nekünk egy hűtőmágnest sem

-Csupi 10-en vagyunk az osztályban, sokba került volna mindenkinek hozni. Ráment volna az összes zsebpénze. 

-Mindenki üljön le, indulunk -szakitotta félbe vitatkozásukat a tanár 

-Csupi ülhetek melléd?-kérdezte Gombóc a süni 

-Ha szeretnél...

Csupi egész úton csöndben volt és csak nézett ki az ablakon. Haragudott Tóbiásra, amiért nem mellé ült. Végül megérkeztek a kirándulás helyszínére. Csupi próbálta kerülni Tóbiást, a többiekkel is csak pár szót váltott 

-Tóbiás,menj oda Csupihoz- mondta Barni 

Nem megyek. Még mindig nagyon mérges. Visszafelé úgy is mellé ülök akkorra megenyhül és meg tudjuk beszélni.

-Senki se maradjon le, mindjárt ott vagyunk a vízesésnél, csak ezen a függő hídon kell átmenni.-mondta a tanár 

Csupi megtorpant, mert a híd egy mély szakadék felett vezetett át.

Bárcsak ne vesztem volna össze Tóbiással, ő mindig megfogja a kezem, ha félek.-gondolta

Ebben a pillanatban Tóbiás megfogta a kezét.

Egyikük sem szólt semmit, Csupi a szemét is becsukta, annyira félt. 

-Csupi nyisd ki a szemed, nézd meg milyen gyönyörű alattunk a folyó.

-Nagyon szép -válaszolta

-Még mindig csukva van a szemed, pedig szép színes halak is vannak benne.

Ekkor résnyire kinyitotta.

-Tényleg nagyon szép, de jobban szeretném lentről nézni.

Mikor átértek a túloldalra Csupi nem mondott semmit, csak elengedte Tóbiás kezét.

A vízesésnél mindenki fotózkodott, és osztálykép is készült.

Visszafele Tóbiás ismét megfogta Csupi kezét a hídon, és ahogy ígérte a buszon is mellé ült. Mikor félúton voltak Csupi odafordult hozzá.

-Miért segítettél nekem átmenni a hídon?

-Azért mert tudom hogy tériszonyod van.

-Úgy értem azok után ahogy beszéltem veled.

-Csupi lehet néha összeveszünk de ettől még ugyan úgy barátok vagyunk és ha segítségre van szükséged én mindig ott leszek

-Én is ott leszek neked és sajnálom, hogy olyan undok voltam, kérlek bocsáss meg.

-Semmi gond Csupi, megbocsátok.

-Köszönöm, hogy ilyen jó barát vagy.Szeretlek.

-Én is szeretlek ❤️