Barion Pixel

Guszti és a villámlás


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Viharos szél rázta meg a park fáit. Apró levelek szaladtak el sietve a nyirkos padok előtt. A hajnali égbolton villámok cikáztak, és fénnyel borították be a tájat. Még a földigiliszták járatait is, arasznyira a talaj felszínétől.
– Láttad, kis unokám? –...

Kép forrása: pixabay.com

Viharos szél rázta meg a park fáit. Apró levelek szaladtak el sietve a nyirkos padok előtt. A hajnali égbolton villámok cikáztak, és fénnyel borították be a tájat. Még a földigiliszták járatait is, arasznyira a talaj felszínétől.

– Láttad, kis unokám? – kérdezte nagypapa jókedvűen, miközben szikrázó fény járta be a földalatti nappalit.

– Hú, de káprázik a szemem. Mi volt ez? – kérdezte Guszti.

– Odafent villámlott. Hát nem csodálatos?

A kis gilisztának nem maradt ideje válaszolni. Kisvártatva égzengés rázta meg a kuckó mélyét.

– Mi ebben a csodálatos? – kérdezte reszketve és besietett az asztal alá. – És mi az a villámló? 

Nagypapa elnevette magát.

– Az nem villámló, hanem villám. Vagy más néven elektromos kisülés. A Földön ez megszokott dolog – mondta, majd szélesre tárta az ajtót. – Gyere utánam, közben elmagyarázom!

Az ifjú földigiliszta összeszedte minden bátorságát. Gyűrűs testével kicsúszott az asztal alól és megindult az egyik járaton felfelé.

– Mi az a Föld? – kérdezte Guszti, ahogy utolérte nagypapát.

– Egy csodálatos égitest, a mi élőhelyünk. A Föld része a naprendszernek, amiben olyan bolygók vannak, mint a Mars, a Jupiter, vagy a…

– Én azt hittem a giliszták a földben élnek – vágott közbe Guszti.

– Igen, a földben, és ezzel együtt a Föld nevű bolygón.

– Furcsa – töprengett Guszti. – És ez miért lényeges?

– Mert minden élőlénynek szerepe van a Föld életében, legyen akármilyen apró is.

– Nekem Kornél azt mondta, olyan parányi vagyok, hogy kizárólag csalinak lennék jó a szezon végi horgászversenyen. Amúgy nem is tudok pecázni – horgasztotta le a fejét.

– Annyi sületlenséget mond az a csenevész giliszta – mondta nagypapa, és ahogy felért, egy adag földkupacot tolt a felszínre. Guszti közvetlenül a nyomában haladt.

A környező fűszálakat átlátszó vízcseppek díszítették. A levegő párás volt és nedves por szagot árasztott.

– Kornél még azt is mondta, hogy nem kell vigyázni semmire, mivel csak néhány évig élünk.

– Ne higgy el mindent annak a fafejűnek! A gondoskodás nem attól függ, hogy mennyi ideig élsz.

– Hanem?

– Várjál, mindjárt megérted. Ugye te is szoktál törődni a kishúgoddal?

– Igen, bár Helga néha roppant idegesítő. De azért szívesen viszek neki ebédre korhadt akác levelet.

– Nagyon szép tőled. Ahogy törődünk egymással, ugyanúgy kell vigyáznunk a bolygónkra is. Na, gyere, tisztítsuk tovább a talajt!

– Értem. De azért fogócskázunk előtte?

– Nem is tudom. Annyi dolgunk van még. Idén több tonna földet kell felhoznunk a mélyből.

– Úgy sokkal szórakoztatóbb, ha közben jól érezzük magunkat. És most igazán mókás, hogy csúszik az út.

– Mondasz valamit – gondolkodott el nagypapa. – Na, szedd a nyakadba a gyűrűs testedet, különben elkaplak! – kiáltotta és egykettőre Guszti után sietett, aki már a közeli pitypangok felé tartott.

 

Kelle Noémi, amatőr író

Ezt a mesét írta: Kelle Noémi amatőr író

Gyerekkorom óta érdekel az írás. Régen versekbe öntöttem a gondolataimat, most inkább prózában irogatok, főként meséket, novellákat. Jelenleg az első könyvem szerkesztésén dolgozom, amit romantikus fikció műfajban írtam. Nemrég beválogatták az egyik állatos mesémet egy antológiába, amely idén jelenik meg nyomtatott könyv formájában.


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások