Marci és a fogfájás


https://webshop.meskete.hu

Marci minden évben ugyanazt a két dolgot kérte karácsonyra. Hogy egész nap hulljon a hó és, a karácsonyfa alatt a vágyott ajándék lapuljon.
– Egyelőre havazik – állapította meg ébredéskor az ablakon kinézve.
Délutánra aztán a sűrű pelyhek vastag hót...

Kép forrása: pixabay.com

Marci minden évben ugyanazt a két dolgot kérte karácsonyra. Hogy egész nap hulljon a hó és, a karácsonyfa alatt a vágyott ajándék lapuljon.

– Egyelőre havazik – állapította meg ébredéskor az ablakon kinézve.

Délutánra aztán a sűrű pelyhek vastag hótakaróval borították be a kertet. A fagyos idő díszes jégvirágot rajzolt az ablakra.

– Egyre jobban szakad – ujjongott Marci és följebb tolta a szemüvegét, majd a hideg ablakra tapasztotta az orrát. – Ha apa hazaér, kimegyünk szánkózni – mondta és visszafordult. – Te is jössz, Galuska.

Az eb felpattant a szőnyegről és örömében két lábra emelkedett. Fürkésző pillantást vetett a gazdájára, majd a konyha felé kémlelt.

– Anya sajnos nem jön, mert a levest panírozza.

Galuska izgalmában megnyalta a szája szélét.

– Tudod, neki mindig sok dolga van. Ő szokta kiporszívózni a szennyest, meg elmosni a szalvétákat. Borzalmasan elfoglalt – mondta, majd kihúzta az íróasztal fiókját. – Mutatok neked valamit.

Az eb csalódottan visszaereszkedett négy lábra.

– Idén ezt kértem a Jézuskától – mondta a kisfiú és elővette a kedvenc újságját. Fellapozta és egy színes képre mutatott.

A kutya értőn a lapra nézett, megszagolta, aztán megnyalta az oldalt.

– Fúj, Galuska! – mondta Marci és arrébb húzta a magazint. – Képzeld – folytatta – ez egy pedálos autó, amiben ülés van. Én fogom vezetni. Tetszik?

Galuska lemondóan a szőnyegre heveredett és a mancsára tette a fejét. Úgy tűnt inkább szánkózni indulna.

– Minden szuperhősnek van autója, és… aú! – kapott az arcához Marci. – Szörnyen fáj a fogam – sopánkodott. – Nem merek szólni anyának, mert félek a fogorvos bácsitól. Te voltál már fogorvosnál?

A kutya válaszképp lehunyta a szemét.

– Ja, persze, te nem is lehettél, mert nincs anyukád, aki elvitt volna. Semmi baj. Én mindig itt leszek, csak szólj, ha fáj valamid – vakarta meg kis kezével az állat fülét.

– Marci, tudsz segíteni? – kiáltott anya a konyhából.

A kisfiú felpattant és kisietett. Galuska a nyomában haladt.

– Igen? – kérdezte, mikor odaért.

– Felkapcsolnád a villanyt? – kérte anya és a pultra terítette a nyers káposzta leveleket. Egy adag tölteléket halmozott mindegyikre, majd felgöngyölte őket.

– Persze. Apa hova ment?

– Szalvétát hoz a boltból.

– Miért? Nem mostad el a tegnapit?

Anya úgy nevetett, hogy véletlenül a földre szórt egy kevés darált húst. Galuska készséggel feltakarította a padlóról.

– Gyere, játszunk inkább egy kört a versenypályán – szólt Marci a kutyához. – Én leszek az autóval, te meg a jelző táblákkal. Aú! – kapott a fogához újra.

– Mi a baj?

– Csak megcsípett egy szúnyog.

– Hideg időben nincsenek szúnyogok.

– Akkor ráléptem egy legóra.

Marci beviharzott a szobájába és elővette a kocsikat a játékdobozból. Feltett egy sárga járművet a spirál alakú pálya tetejére és Galuskához szólt.

– Te fogod figyelni, hogy milyen gyorsan megyek lefelé. Vagy játszunk inkább mást? – tűnődött.

Annyira sajgott a foga, hogy semmihez nem volt kedve.

– Mondjuk a helikopterrel? – kérdezte.

– Szia, nagyfiú! – üdvözölte egy hang a szobaajtóból.

– Apa! – futott oda hozzá Marci és átölelték egymást. – Azonnal el kell mondanom valamit.

– Mi történt?

– Nagyon fáj a fogam.

– Na, mutasd. Tátsd nagyra a szádat – kérte apa. – Hát, ez bizony fájhat. Gyere, elviszlek a doktor bácsihoz, ő majd megjavítja a fogacskádat.

– Nem merek – vonakodott Marci.

– Ne félj. Jobb lesz, mint most. Megszűnik a fájdalom.

– Hát, ha nagyon muszáj – adta be a derekát Marci.

A kezébe vette a sárga játékautót és elindultak a fogorvoshoz.

Mire a töltött káposzta elkészült, már mindannyian az asztalnál ültek. Anya kiszedte a tányérokba a gőzölgő vacsorát és apával hozzáláttak az evéshez. Eközben Marci elmesélte, hogy a doktor bácsi kedvesen fogadta. Belenézett a szájába, és megdicsérte, amiért olyan szépek a fogai.

– Nem kell kétségbeesni – mondta, mikor kiderült, hogy valóban van egy pici lyuk a bal alsó hatosán. – A lényeg, hogy időben eljöttél.

– Nézzétek, ezt a matricát kaptam tőle – lelkendezett. – De sajnos egy óráig nem ehetek semmit. Úgyhogy – kezdett bele és felderült az arca – muszáj kibontanom az ajándékot.

Mindannyian odamentek a fényfüzérrel díszített karácsonyfához. A kisfiú térdre ereszkedett és közelebb hajolt a szalaggal átkötött dobozhoz. Közelebb húzta, majd izgatottan kibontotta.

– Sikerült – kiáltotta, mikor a piros autó előbújt a papírból.

– Mi sikerült? – érdeklődött apa.

– Úgy látszik a Jézuska megkapta a levelemet.

– Miért ne kapta volna meg?

– Mert a huzat kivitte az ablakon és elfújta.

– Lehet, hogy egyenesen a Jézuskához repítette – kacagott anya.

– Bizony! – vágta rá örömmel és beült a piros sportkocsiba.

Elégedetten körbehajtott vele a lakáson és közben hangosan dudált. Galuska nem győzött kitérni az útjából.

Marci aznap nemcsak a havazást és a játékautót kapta ajándékba, hanem valami mást is. Azt, amit sokan még idős korukra sem kapnak meg. Bátorságot ahhoz, hogy többé ne féljen a fogorvostól.

                                                                        

Kelle Noémi, amatőr író

Ezt a mesét írta: Kelle Noémi amatőr író

Gyerekkorom óta érdekel az írás. Régen versekbe öntöttem a gondolataimat, most inkább prózában irogatok, főként meséket, novellákat. Jelenleg az első könyvem szerkesztésén dolgozom, amit romantikus fikció műfajban írtam. Nemrég beválogatták az egyik állatos mesémet egy antológiába, amely idén jelenik meg nyomtatott könyv formájában.


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!