Barion Pixel

Az oviban felejtett kisfiú (10.) - Eszti-mami meséje


    Az úgy volt, hogy tegnap délután megérkezett a családhoz Piri Mami. Hozott a nagy kosarában almát, házi tojást, házilag gyúrt tésztát, lekvárt, amit ő főzött még a nyáron. Volt még a kosarában néhány meglepetés is a gyerekeknek.
 - De kár, hogy holnap m...

Kép forrása: pinterest

    Az úgy volt, hogy tegnap délután megérkezett a családhoz Piri Mami. Hozott a nagy kosarában almát, házi tojást, házilag gyúrt tésztát, lekvárt, amit ő főzött még a nyáron. Volt még a kosarában néhány meglepetés is a gyerekeknek.

 - De kár, hogy holnap még van iskola, óvoda…- sopánkodtak a gyerekek.

 - Igen ám, de holnap reggel én viszlek el benneteket! - mondta mosolyogva Mami.

 - Hurrá!  Hurrá! - ugrándoztak a gyerekek.

 - Mami mondanál  mesét? - kérte Lili.

 - Persze hogy mondok! - mondta mosolyogva Mami. Mire a mese végére értek, Anya kiálltott ki a konyhából.

  • - Gyerekek! Mami! Apa! Gyertek vacsorázni!

    Evés közben megbeszélték a másnapi teendőket, hogy ki hova megy, mit fog intézni. Reggel aztán tényleg Mami vitte a gyerekeket óvodába, iskolába. Intézkedett még a városban, azután délután hazakísérte Lilit. Lili csak mesélt, mesélt, hogy mik történtek az iskolában.

    •  - Képzeld Mami! Ma kaptam egy ötöst. És Lujzika tanító-néni rám szólt matek órán…pedig csak nagyon halkan Zsuzsit kérdeztem, hogy jól van e, mert szünetben elesett, és nagyon megütötte a térdét. Azt hittük eltört. De szerencsére nem…Peti meg eltörte a kezét. Be kellett gipszelni. Az osztályban mindenki ráírta a gipszre a nevét, de Laci meg azt írta rá, hogy “aki ügyetlen, az ne másszon fára mert így jár..”És egy nyílat rajzolt ami Peti felé mutat.
    •  - Nahát! Hogy mennyi minden történt nálatok! De most már Lilikém mennem kell. Mindjárt megy a vonatom. Csókoltatom a többieket. Ugye nem lesz baj? Anya mindjárt jön haza. Addig is írd meg a leckét.
    • - Jó - mondta Lili. Megölelte Nagyit, aztán nekifogott a házi feladatnak.

    Később aztán megjött Apa, és Anya is.Túl nagy volt a csend.

     - Gyerekek minden rendben? - kérdezte Anya.

     - Igen - kukkantott ki Lili.

     - És Lali? - nézett szét Apa. 

     - Ő nincs még itthon…- mondta Lili.

     - Hogy-hogy nincs itthon? - nézett döbbenten Anya Apára.

     - Nem a Maminak kellett volna haza hozni?

     - Maminak mennie kellett a vonattal - mondta Lili

     - Nem úgy volt Anya, hogy  te hozod haza? Mami legalább is azt hitte…

    Egy perc alatt mindenki elsápadt.

     - Futás Laliért! - kiáltotta Anya. - Mindjárt bezárják az ovit!

    Eközben az óvodában minden úgy volt ahogy szokott…Egy darabig…Alvás után uzsonnáztak a gyerekek, aztán kimentek az udvarra játszani. Szép lassan jöttek a szülők a gyerekekért. Lali egyre több olyan játékkal tudott játszani, ami eddig foglalt volt. Nagyon élvezte…De aztán az utolsó kispajtása is haza ment. Az óvó nénik egymásra néztek, majd Lalira!

     - Bori! Te menj haza, én maradok Lalival. Csak nem felejtik itt! Nevetett Sári óvó néni. Ezt most Lali is meghallotta. Most lett neki gyanús, hogy egyedül ő van az óvoda udvarán.

     - Na gyere! Bemegyünk! - fogta meg a kezét a megszeppent kisfiúnak Sári néni.

     - Engem most itt felejtettek? Mi lesz most velem Anya és Apa nélkül? Lili nélkül? - potyogtak Lali könnyei.

     - Semmi baj! Biztosan jönni fognak érted! Tudod mit? Most egyedül csak veled fogok játszani! -simította meg a kisfiú kobakját Sári óvó néni.

    Lali most rájött, hogy milyen királyi helyzetben van. Egyedül vele foglalkozott az óvó néni. Mesekönyvet néztek, főztek a kiskonyhában, együtt rendezkedtek a játékok között. Sőt még frizurát is csinált Lali fodrász Sári vendég hajából. Ekkor toppant be Apa és Anya levegő után kapkodva a csoportba.

     - Elnézést Sárika! - lihegték.

     - Semmi gond! Mi jól elvoltunk Lalival! Igaz? - nézett a kis fodrászra Sárika óvó néni.

     -Igen! - mondta Lali.

    Anya és Apa meglepődve néztek…egyrészt nem  számítottak Sárika három copfból álló frizurájára, és arra sem, hogy Lali ilyen jó kedvűen fogadja őket.

    Mindenesetre megnyugodtak, látva , hogy nem lett semmi baj. Hármasban sétáltak hazafelé. 

  • Julcsi néni akkor ért haza, amikor a háza előtt haladtak el! Akkor Lali oda kiáltott:

     - Képzeld Julcsi néni! Engem ott felejtettek az óvodában!

    Julcsi néni nagyot nézett..

     - De hát most itt vagy! - mosolyogta el magát - Egyszer engem is ott felejtettek ám! Majd elmesélem!- és nevetve csukta be a kaput a szomszéd néni.

     - De hát Julcsi néni öreg! Ő nem is lehetett óvodás! - állapította meg Lali. - Ő mindig is így nézett ki!

     - Tudod kisfiam, minden ember először megszületett, és baba volt, utána óvodás, aztán iskolás, majd felnőtt, és később lesz csak idős. - mesélte Apa.

  •  - Lali ezen most nagyon elgondolkodott…egyszerűen nem tudta elképzelni Julcsi nénit babaként.

     - Julcsi néninek óvodás korában is volt kendő a fején? És akkor is a kosarával ment oviba?

     - Dehogy is! -  legyintett apa nevetve! Majd hétvégén meglátogatjuk, viszünk neki virágot, biztosan elmeséli majd az ő történetét! Hátha lesznek fényképei is!

     - Az jó lesz! - mondta vidáman Lali.

     

 

 

Eszti-mami, amatőr meseíró

PRÉMIUM Eszti-mami Prémium tag

Ezt a mesét írta: Eszti-mami amatőr meseíró

Üdv! Magamról: Már gyermekkoromban sokat meséltem a kisebb testvéreimnek, amit nagyon szívesen hallgattak.Majd a gyermekeimnek, és most a kis unokáimnak. Sokszor hallom, hogy " mami mesélj még"! Előfordult többször is, hogy ez volt a kérés: "meséld el újra " azt a régebbi mesét! Nos ezért elkezdtem leírni őket, hogy ne merüljenek a feledés homályába ezek a kis történetek. Bízom benne, hogy más gyermekeknek is mos...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások