A meseolvasást nem lehet elég korán kezdeni, avagy milyen mesét meséljünk a legkisebbeknek?

Nagyon sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a meseolvasást csak óvodás kor körül érdemes elkezdeni, amikor már érti is gyermekünk, amit felolvasunk neki. Pedig a meséket nem lehet elég korán kezdeni, és attól, hogy nem érti még meg csemeténk a történetet, rengeteg tanul belőle, és számos készségét tudjuk a versek és mesék segítségével fejleszteni.

Mit olvassunk egy évnél fiatalabb csecsemőnek? Egyáltalán van értelme?

A csecsemők esetében a tartalom még egyáltalán nem olyan lényeges, hiszen kicsik még, nem értik az egyes szavak vagy mondatok jelentését, viszont a zeneiségre és a ritmusra már odafigyelnek. A bölcsődalok, versek és mondókák mellett bátran olvashatunk rövidebb meséket is nekik, hiszen ez is segíti őket a nyelv ritmusának felfedezésében, a későbbi szókincs gyarapításában, és persze az értelmi fejlődésben.

Maga a mesekönyv fél-egy éves kor között el kezdi érdekelni a kicsitek, persze még nem a történet szempontjából, hanem tárgyként. Ilyenkor szeretik megtapogatni, forgatni. Érdemes színes, csörgő-zörgő, érdekes anyagú könyvet választani nekik, mint a varrott csendes könyvek vagy a fürdős könyvek. Felolvasni verseket, mondókákat és rövid történeteket érdemes, melyek segítenek az első szavak megtanulásában.

Milyen mese való egy egyéves vagy kétéves gyerek számára?

Az egyéves gyerekek esetében már jöhetnek a lapozgatós könyvek, a keménytáblás leporellók, melyek színesek, tele vannak képpel, a rajtuk léve vers vagy mese pedig viszonylag rövid. Még ebben a korban és főleg verseket és mondókákat igényelnek a kicsik, esetleg valóban rövid meséket. Ilyenkor viszont már el lehet kezdeni a párbeszédet, vagyis amikor kérdez a szülő a kép alapján, a pici pedig már rá tud mutatni. Egy éves kor után a gyerkőc már felismeri az állatokat, az egyes tárgyakat, így ha nem is az egész mesét vagy verset érti meg, de egy-egy szót már igen. A mese és versolvasás gazdagítani fogja a szókincsét, és segíti a képzelet kialakulását is.

A két éves kor már a rövid történetek ideje. Ilyenkor már el lehet kezdeni olyan mesékkel is próbálkozni, mint a Boribon vagy a KippKopp. Ebben a korban célszerű olyan meséket választani, amelyek leírják a gyermek számára ismerős dolgokat. Persze nem kell ragaszkodni a mesekönyvhöz, fejből is mesélhetünk, például a gyermek egy napját írhatjuk le mesés formában. Ebben a korban már azt is megtehetjük, hogy mese közben megállunk, és kérjünk, hogy ő folytassa a történetet, ha már jól ismeri.