Roni és Rozi a kertben.
Reggel a kertben játszott Roni és Rozi. Az égen sütött a nap. Néhány felhő volt csak az égen.
- Kinyílt a hóvirág!- mondta Rozi.
- Hófehér a szirma.-mondta Roni.
- De szép!- mondta Rozi.
- Nagyon szép!- mondta Roni. Délelőtt sétálgattak a kertben. A kert végében futott egy patak.
- Nézd, ott egy halacska!- mondta Rozi.
- Hogy úszik!- mondta Roni. Kis ideig nézték a patakot, benne a halakat. Roni meglátott benne valamit.
- Mi lehet az?-kérdezte.
- Az egy molnárka!- felelte Rozi.
- Kezemre szállt egy katica!- mondta Roni!
- Hét pettye van.- felelte Rozi.
- Nézd, ott repül egy lepke!- mondta Roni.
- Kék színe van. – felelte Rozi. Délben néne felállította a kismedencét. Kézmeleg vizet öntött bele.
- Menjünk fürödni! Gyere! - hívta Roni.
- Megyek!- felelte Rozi. A két gyermek boldogan pancsolt a vízben. Rozi kiskacsát, Roni kishajót úsztatott. Néne mosolyogva figyelte őket. Délután beborult az ég. A nap elbújt. Felhők sokasodtak.
- Gyertek ki a vízből!- kérte őket néne.
- Megyek!- felelte Roni.
- Megyek!- mondta Rozi.
- Várj, segítek!- felelte Roni.
- Köszönöm.- mondta Rozi. Néne szárazra törölte őket.
- Gyertek be a házba!- kérte őket néne.
- Megyek!- felelte Roni.
- Megyek!- mondta Rozi.
- Megyek játszani!- mondta Roni.
- Én is!- felelte Rozi. A gyerekek játszani mentek, Rozi a rongybabával, Roni a kisautóval.
Így telt el a délután.
Süss fel nap,
süss fel nap!
Rozi baba,
künn a kertben
jaj, megfagy!
Süss fel nap,
süss fel nap!
Medencében
pancsikálni
néne hagyj!
Ekkor elvonultak a felhők. Kisütött a nap. Rozi és Roni jókedvében mosolygott. Kimentek a kertbe bodobácsot keresni. Sokat találtak. Megszámolták őket: egy, kettő, három. Este ismét bementek a házba.
Megvacsoráztak, megfürödtek és lefeküdtek aludni.
Szépet álmodtak.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Egyszer volt, hol nem volt, egy varázslatos, gyönyörű virágos rét. Itt mindenki vidáman, gondtalanul élt. Mosolyogva, kedvesen beszélgettek egymással és mindennek, még a legapróbb dolgoknak is nagy...
Elolvasom
Lógófülüt játszóházba vitte keresztanyja. Vele ment Tipsitapsi, a szintén hároméves kicsinye. Ennek a játszóháznak volt beltéri és kültéri része is. Először a belsőbe mentek. Volt ott útvesztő, más...
Elolvasom
Egyszer volt, hol nem volt, egy iciri-piciri faluban élt egy iciri-piciri hófehér kiscica, akit mindenki Csibésznek hívott. Csibész bújással, dorombolással, hízelgéssel szerettette meg magát. Bájos...
Elolvasom
Hatalmas volt a tó, titokzatos kék csoda. Mint a mágnes, úgy vonzotta magára a tekinteteket. Milki a Balatonnál nyaralt a szüleivel, akik beengedték a bójáig egy kis fürdőzésre. Milki imádott úszni...
Elolvasom
PRÉMIUM
Ezt a verset írta: Gani Zsuzsa hobbi meseíró, történetíró, versíró
Kilenc éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. Hiszen ismernünk kell a múltunkat és ezt a felmérhetetlen jelentőségű hagyatékot tovább is kell adnunk a jövő nemzedékének. A mesékkel szórakoztatás és az örömszerzés a célom. Ha mosolyt varázsolok a gyermekek orcájára, ha a szívét, lelkét megérintettem, már megérte írnom. Szívesen ír...