FEBRUÁR(4. mese) “Zabkásasapka” bemutató- Búcsúzás


http://mocorgohaz.hu/

Este Lili és Zsuzsi sokáig beszélgettek, kuncogtak. Valahogy most minden olyan vicces volt. Jó későn aludtak el. Így aztán álmosan nagy nyújtózkodással ébredeztek reggel.
-Hogy nézel ki? - meredt Zsuzsi Lilire
-Te hogy nézel ki? - pukkadozott a nevetéstől L...

Kép forrása: pinterest

Este Lili és Zsuzsi sokáig beszélgettek, kuncogtak. Valahogy most minden olyan vicces volt. Jó későn aludtak el. Így aztán álmosan nagy nyújtózkodással ébredeztek reggel.

-Hogy nézel ki? - meredt Zsuzsi Lilire

-Te hogy nézel ki? - pukkadozott a nevetéstől Lili Zsuzsira nézve.

Mindketten kacagásba törtek ki. A hajuk az égnek állt, tiszta kócosak voltak. Soha nem látták még így egymást. Az iskolában mindig rendezett, jól fésült frizurával jelentek meg.

-A madár etető! - jutott eszébe Lilinek

-A könyvet is vigyük! - mondta Zsuzsi.

És a két borzas gyerek már  az ablakban leselkedett .

-Hú de sokan vannak…-álmélkodott Zsuzsi. Most már ismerősek voltak a kismadarak. Egyszer csak a cinke golyóra olyan madár repült, amilyet még eddig nem láttak. Lapozgatták a könyvet, közben figyelték a kismadarat,akinek már a párja is megjött. Hosszú farka volt, és az egész feje világos. Hangos csirregéssel ugrándoztak , csipegették a golyókat. És már el is mentek…

-Milyen madárkák lehettek?

-Szerintem Őszapó lehetett. - mondta anya.

És tényleg! Megtalálták a könyvben is. Milyen különleges kismadár.

-De most már gyertek enni gyerekek.

Az asztalnál nagy volt a ricsaj. Minden gyerek heves mozdulatokkal, és nagy hangerővel magyarázott…Lali annyira szerette volna ha rá figyelnek, hogy fel akart állni a székből,…de…megbicsaklott a lába, és hogy ne essen el, a kezével megakart kapaszkodni az asztalban, ott azonban a zabkásás tálka volt…Lali be esett az asztal alá, a zabkása pedig a fejére ömlött…Lali ijedt szemekkel nézett fel, a többiek pedig ijedt szemekkel néztek le rá. Miután látták hogy nincs semmi baj, először mosolyogni kezdtek a látványon, majd pedig hangos kacagásba törtek ki.

-Na Lalinak sem kellett több, feltápászkodott, és erős dobogással mérgelődve elvonult a fürdőszobába. De amikor meglátta sajátmagát a tükörben, nem bírta ki, ő is elnevette magát. Ki állt a fürdő ajtajába, ránézett a többiekre, és bemutatkozott :

-Lali vagyok, és “zabkásasapka” van a fejemen.

A többiek még hangosabban hahotáztak.Ahogy Lali lépkedett, potyogtak róla a zabkása darabok.

-Szét esik a sapkád! Szerintem ne menj ki benne az udvarra, mert megtámadnak a madarak! Miután jót derültek a “sapka bemutatón”, anya elvitte Lalit, és alapos fürdés után tisztán és rendezetten jelent meg újra a társaságban.

Lili és Zsuzsi segített elpakolni, aztán a vidámság kezdett átfordulni szomorúságba.

-Olyan kár hogy el kell menned! - mondta Lili

-Hiányozni fogsz! - mondta Zsuzsi  -De iskolában mindennap találkozhatunk.

-És máskor is eljöhetnél hozzánk! - A két kislány összedugta a fejét, és mindenféle fontos dolgot sutyorogtak. A végén pedig megállapították, hogy ők mindig is a legjobb barátok maradnak, még akkor is ha felnőnek…Közben észre sem vették, de kint belepte a hó az udvart. Apa előkereste a szánkót.

-Na, ki jön velem ki a hóba?A gyerekek öt perc alatt felöltöztek, és már gyúrták is a hógolyókat. Apának menekülnie kellett, mert heves golyózápor vette üldözőbe. Anya is kijött, őt  is meg sorozták, aztán szánkóztak, és hóembert is építettek. Mikor megjött Zsuzsi anyukája, Ő is besegített a hóember építésbe.Végül egy forró tea mellett jót beszélgettek, aztán elvált a két újdonsült barátnő.

-Hétfőn találkozunk!

Este aztán gyorsan ágyba kerültek a gyerekek.

-Anya mesélsz valamit? -kérdezte Lili.

-Látom hiányzik neked Zsuzsi…Akkor keresünk valami vicceset. A címe: Az edző.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ugri béka már kiskorában is nagyon szeretett ugrabugrálni, mozogni, tornázni. Mindig hősködött, hogy ő milyen magasra ugrik, hogy milyen messzire tud pattanni. Sokat tornázott, és ahogy felnőtt, rendszeresen edzett. Aztán fejébe vette, hogy ő bizony megtornáztatja a mező lakóit is.

Találkozott a siklóval.

-Gyere el a torna órára! Hívd a barátaidat is!

Szólt a teknősnek, a gyíknak, a bíbicnek, a póknak, a katica bogárnak. El is jöttek, és kíváncsian várták a gyakorlatokat.

-Először is bemelegítünk! - hangzott az utasítás. -Guggolás le, felállás 1-2! - csodálkozva nézett szét Ugri.

-Hát senki nem csinálja?

-Én csinálom! - felelte a bíbic. -de ahogy leguggoltam, véletlenül tojtam egy tojást...Most ki kell keltenem, nem tudok tornázni tovább.

-Hát te sikló? - nézett Ugri a kígyóra

-Én nem tudom, hogyan guggoljak. A hasam így is a földet súrolja...

-Akkor te füttyentsél amikor le-fel guggolunk!

-Jó! - mondta a kígyó -szíí-szíí

-Ez nem füttyentés, hanem sziszegés! - mordult fel a béka. Na a bíbic is, meg a kígyó is haza ment.

-Akkor most bukfencezünk!

Nagyon próbálkozott a teknős, de az ő bukfencének az lett a vége, hogy a teknőjében ringatózott, a lábai felfele kalimpáltak, és sehogyan sem sikerült talpra állnia.

-Akkor gyík, te jössz! Kar körzés jobbra, balra!

De a gyík, csak a nyelvét tudta kinyujtogatni. Hol egy legyet kapott el, hol egy szúnyogot...

-De jó ez az edzés! Még meg is vacsorazok közben!

Nahát a béka edzőnek hamar elfogyott a türelme.

-Még egy ilyen béna társaságot ! Nem lesz belőletek ilyen ügyes sportoló, mint amilyen én vagyok!

Szegény teknős azóta is ott billeg a hátán, ha azóta valaki vissza nem billentette...

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-Szegény teknős!- sajnalkozott Lali

-Ezt a mesét majd elviszem Zsuzsinak is, tényleg nagyon  vicces!

-Mondta most már vidáman Lili.

- Rendben van! Aludjatok jól, szép álmokat gyerekek!

  •  
  •  
  •  
Eszti-mami, amatőr meseíró

Ezt a mesét írta: Eszti-mami amatőr meseíró

Üdv! Magamról: Már gyermekkoromban sokat meséltem a kisebb testvéreimnek, amit nagyon szívesen hallgattak.Majd a gyermekeimnek, és most a kis unokáimnak. Sokszor hallom, hogy " mami mesélj még"! Előfordult többször is, hogy ez volt a kérés: "meséld el újra " azt a régebbi mesét! Nos ezért elkezdtem leírni őket, hogy ne merüljenek a feledés homályába ezek a kis történetek. Bízom benne, hogy más gyermekeknek is mos...


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!