Lotti és a mesefa


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Lotti egyedül élt apukájával a városban. Sajnos apukája nagyon sokat dolgozott. Lotti szeretett volna több időt együtt tölteni vele, és szerette volna ha többször mond neki mesét. De mire apukája hazaért, mindig nagyon fáradt volt. Egyik este Lottinak es...

Kép forrása: pinterest

Lotti egyedül élt apukájával a városban. Sajnos apukája nagyon sokat dolgozott. Lotti szeretett volna több időt együtt tölteni vele, és szerette volna ha többször mond neki mesét. De mire apukája hazaért, mindig nagyon fáradt volt. Egyik este Lottinak eszébe jutott, hogy milyen szép lombházban játszottak tavaly nyáron, az egyik barátnőjénél. Elgondolkodott, hogy milyen is volt a fa koronájában az a kis kuckó. Felidézte, gondolatban kiszínezte, és berendezte. Estéről estére egyre több ötlete támadt. Lotti minden egyes nap végén,  ott játszott a lombházban. A képzeletében volt egy saját óriás fája, és rajta egy különleges kis házikó, ami csak az övé volt. Ezt a házikót ő tervezte meg, és építette fel a képzeletbeli fájának ágai közé.

- Örülök, hogy meglátogattál! Jó hogy újra itt vagy Lotti! A kislány szeretettel nézett a nagy fára. Megsimogatta termetes törzsét, és csodálattal nézett  fel hatalmas lombkoronájára. Az ágain kismadarak trilláztak, és az egyik pár még fészket is rakott rá.

- Ők az új lakók? - kérdezte a nagy fát.

- Bizony! Most költik a tojásokból a kisfiókáikat. - válaszolt a nagy fa, és az ágaival kedvesen ölelte az apró fészket.

- Történt valami amíg én iskolában voltam? - kérdezte a kislány.

- Bizony hogy történt! Uhu bagoly vett egy lámpát, hogy jobban lássa az erdőt éjjel, amikor vadászni indul. Idős már szegény, nem olyan a látása mint régen. És neked, milyen volt az iskola? Tanultál valami érdekeset?

- Ma a Z betűt tanultuk, és számoltunk is. - válaszolta Lotti, és indult fel a lombház létráján. Útközben köszönt Uhu bagolynak, és megdicsérte a lámpáját, ami gyönyörűen világított. A szentjánosbogaraknak is nagyon tetszett, ott köröztek körülötte. Mivel a bogárkák is pislákolva világítottak, így még különlegesebb látványt nyújtott a bagoly lámpája. A kislány tovább lépett, és bekukucskált a mókus odúba.

- Hogy vagytok? Minden rendben? Mókus Manka üdvözölte Lottit, és elmesélte, hogy hamarosan világra jönnek a kismókus csemetéik. Mókus Manka párja éppen most toppant haza, egy rakomány mogyoróval. Serényen bepakolták az odú kamrájába, és elégedetten futkároztak a nagy fa ágain. A kislány az ágon hintázva figyelte egy ideig a mókusok légtornász előadását. Már alig várta, hogy megszülessenek a kismókusok, és megsimogathassa őket. Aztán tovább indult a lombházhoz. Fent, a kis kuckójában megöntözte a virágait, kisöprögetett, főzött valami finomat, és játékból megetette a babáit. Rajzolt, és olvasott, mint a nagyok. Azon gondolkodott, hogy mivel lehetne szebbé tenni a szobácskáját. Otthon nem lehet a falra firkálni, apa azt nem engedi. De itt, nagyon is fontos lenne valami szépet alkotni. Elővette a krétáit, és minden falra rajzolt virágokat, pillangókat, kismadarakat, napsütést. Közben kopogtattak. Lotti ajtót nyitott, és beengedte Uhu baglyot.

- Vendégünk érkezett! - mondta izgatottan. Lent várnak. Lotti már ment is lefelé. A nagy fa tövében egy sün család várakozott. Lotti üdvözölte őket, és megkérdezte, hogy miben segíthet.

- Sajnos elöntötte a házikónkat a víz. Három napja menetelünk, hogy új lakást találjunk. - mondta szomorúan Sün-papa.

- Ide mindenkit szeretettel fogadunk! - válaszolta Lotti. A nagy fa tövében van egy lakatlan odú, ha megfelel, költözzetek be nyugodtan! A sün család nagyon hálás volt. Az odú megfelelő méretű volt nekik, csak csinosítani kellett rajta kicsit. Hamarosan már teljesen beköltöztek. Hálából hoztak Lottinak egy szép piros almát.

A nagy fa, és Lotti is úgy érezték, hogy nagyon termékeny nap áll mögöttük. A kislány búcsúzóul megsimogatta a nagy fát, és megígérte, hogy holnap újra jönni fog.

- Vigyázz magadra, és szerezz sok piros pontot az iskolában! - intett búcsút szeretettel a nagy fa hosszú ágaival. - És gyere vissza hozzánk, holnap este is!

- Jövök! Intett búcsút a kislány álmosan. És a következő percben már békésen szundikált.

Eszti-mami, amatőr meseíró

Ezt a mesét írta: Eszti-mami amatőr meseíró

Üdv! Magamról: Már gyermekkoromban sokat meséltem a kisebb testvéreimnek, amit nagyon szívesen hallgattak.Majd a gyermekeimnek, és most a kis unokáimnak. Sokszor hallom, hogy " mami mesélj még"! Előfordult többször is, hogy ez volt a kérés: "meséld el újra " azt a régebbi mesét! Nos ezért elkezdtem leírni őket, hogy ne merüljenek a feledés homályába ezek a kis történetek. Bízom benne, hogy más gyermekeknek is mos...


http://mocorgohaz.hu/

Vélemények a meséről

Nikolett Iván

2024-05-03 08:22

Ez a mese engem teljesen elvarázsolt!

Nikolett Iván

2024-05-03 08:23

Ez a mese engem teljesen elvarázsolt!

Nikolett Iván

2024-05-03 08:23

Ez a mese engem teljesen elvarázsolt!

Nikolett Iván

2024-05-03 08:26

Emma pedig el is kezdte az alvás előtti kalandozást a mesefánál! Mindig nagyon örülünk az újabb és újabb Mami-meséknek! Puszit küldünk érte! :)

Eszti-mami

2024-05-03 08:59

De jó! Köszi az inspirációs puszikat is! Nagy ölelést küldök nektek! Puszi!