Kép forrása: pixabay
Rőka és a farkas kalandja.
Róka egy új nadrágot varratott,
Tetetett rá két zsebet, jó nagyot.
Lesben állt, lopni készült sompolygott,
Zsebeit megrakva vitt két tyúkot.
Amikor ment ő haza felé,
Farkas kiállt várj, ugrott elé.
Látom beszerezted a vacsorát,
Remélem vele engem megkinálsz.
Megaztán beszélnék én veled,
Van egy nehéz megoldatlan eset.
Kérlek segíts és gyere velem,
Mert vadászra fogamat fenem.
Kettőnknek könnyebb lesz őt elkapni,
Életünkre tőr és fenyegeti.
Ovatossan trükkössen kell tegyük,
Erdőben élet jobb legyen nekünk.
Nevetve paroláztak együtt,
Két tyúkból ettek, lett is kedvük.
Farkas szólt, holnap én hívlak meg,
Mondta róka frakkot veszek fel.
Megadom én a módját pajtás,
Hátha elkapjuk mi a vadászt.
Törték a fejüket igen nagyon,
Hogy járjanak túl ésszel vadászon.
Ha már így megejtették akciót,
Megmutatják ők, milyen vagányok.
Medvével megvarratják a zsákot,
Erősebbet kérnek és jó nagyot.
Kihallgatta az ördög őket,
Átveri majd mindkettőjüket.
Elköszönt a két barát, viszlát,
Nem sejtik még, hogy rájuk mi vár.
Ördög is kieszelte a tervét,
Készítette vadász öltőzékét.
Próbálgatta tükre elött épp,
Mondta jól áll nekem, milyen szép.
Eljött a várva-várt nap tervekkel,
A medve varrta zsák is készen lett.
Ment róka farkas, kereste vadászt,
Óvatossak voltak erdőben már.
Sokat mentek, rájuk esteledett,
Hirtelen vész hangot értettek.
Bíztak talán a vadász lehet,
Sugták nem adunk neki kegyelmet.
Róka frakkjában settenkedett,
Hogy elfogásban jeleskedjen.
Farkas mondta, zsák kéznél legyen,
Tested lábad most ne remegjen.
Ördög sunyin a gödörben lapult,
Nyöszörögve hangosan feljajdult.
Róka és farkas gyorsan ott termett,
A hangra ők már nagyon figyeltek.
Nem láttak az erdőben sötét volt,
Az ördög kedves hangon meg így szólt.
Kérlek segítsetek ti, ki innen,
Én nem foglak lelőni, ígérem.
Mondták add csak ide a puskádat,
Mielött az minket itt lepuffant.
Az ördög rafináltan kiadta,
Higyék ők, hogy vadászé a puska.
Az ellenségetek már nem leszek,
Ezért mi békében egyezzünk meg.
Farkas róka mondta jó, add kezed,
Az ördög ott bele is egyezett.
Farkas zsákot nagyra nyította,
Minnél nagyobb legyen zsák szája.
Berántották gyors mozdulattal,
Bekötötték zsákot spárgával.
Nagyon örült farkas és róka,
Hogy ezt ilyen jól megoldotta.
Vitték a szikla farkas-lakba,
Elő bújt hold, fényét ragyogta.
Mikor odaértek a barlanghoz,
Kiálltják elkaptuk a vadászt most.
Ezért aztán már, ránk nem tud lőni,
Nem fog ő minket többet üldözni.
Sziklaasztalhoz oda vitték,
Nézzevégig vacsorás estét.
Róka frakkjában leült szépen,
Várta vacsorát nagyképűen.
Kiabálták , hogy zsákot nyíssák.
A vadászt meg ők, végre lássák.
Aztán mindenki úgy meglepödött,
Mikor a zsákból, kiugrott ördög.
Nagyot nevetett a tréfáján,
Már tudják az eszükön túljárt.
Nem a vadász, csúfos vacsora,
Elmarad az esti lakoma.
Átverte őket az ördög csúnyán,
Nevetnek majd rajtuk, kik tudják.
Pórul járt farkas meg a róka,
Így bizony még nem jártak soha.
A vadászt sem tudták elfogni,
Továbbra is kell tőle félni.
Állatoknak úgy nehéz élni,
Ha megakarják őket ölni.
De talán ők egyszer, békét kötnek,
Vadász és állatok megbékélnek.
Bár már élnének együtt békésen,
Nem kellene félni az erdőben.
Ezt a mesét írta: Erdődi Attila amatőr író, költő
2004-ben jelent meg első verses kötetem Versek címen .Magán kiadás , de a Könyvtárellátó is segített forgalmazásában . 2004-től vagyok az Amatőr Művészek Forumán és vagy Pieris oldalon Etele néven verseimmel írásaimmal . Ott megtalálható és olvasható 190 versem. 2016-ban az Info-Szponzor Kft kiadásában jelent meg Versekbe írt világom címen kö...