Samu a medvebocs, aki mindenki orra alá borsot tört


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy nagyon rossz medvebocs. Senki nem szeretett vele játszani, mert mindenkivel ahol tudott kiszúrt. Egyszer meghívták egy gyerek zsúrra. A nyuszi, a süni, a teknős, és a borzgyerekek javában játszottak. Samu dörz...

Kép forrása: pinterest

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy nagyon rossz medvebocs. Senki nem szeretett vele játszani, mert mindenkivel ahol tudott kiszúrt. Egyszer meghívták egy gyerek zsúrra. A nyuszi, a süni, a teknős, és a borzgyerekek javában játszottak. Samu dörzsölte a tenyerét.

-Na most megkapjátok! - kinyomozta, hogy hol van eldugva a meglepetés torta, és meg is sózta, meg is borsozta…

Aztán bekapcsolódott a fogócskába. Itt aztán úgy intézte, hogy ha csak lehetett, valakit mindig elgáncsolt.

A gyerekeknek egy idő után gyanús lett Samu bocs. Ezt Samu is észre vette, így búcsút intett nyuszinak, teknősnek, süninek, és a borzgyerekeknek… De nem ment messzire… Elbújt egy bokor mögé, és onnan figyelte, mikor hozzák a tortát. Hamarosan hozták is. A gyerekek ujjongva tapsoltak. Nagyon szép torta volt. Egy nagy káposztára hasonlított. Nyuszi mama felvágta, és mindenkinek osztott egy szeletet…

-Jó étvágyat! - mondta. A gyerekek elkezdték behabzsolni a torta szeleteket, ám kisvártatva ki is köpték…

-Fúj! De rossz! Mi ez? Sós is, meg csíp is! Felpattantak a gyerekek, és nem győzték kiöblíteni a rossz ízt a szájukból. Eközben látva a történteket, Samu hatalmasat nevetett a bokor mögül. Na a gyerekeknek sem kellett több. Utána iramodtak, és a maradék tortával megcélozták Samut, és telibe találták! Ki sem látszott az arca a torta alól. A szájába is jutott egy jó erős, és sós falat. -Fújj! - mondta undorodva. - Fujj de rossz! És elfutott tortás, habos arccal.

-Menjél! Fussál haza! - kiáltották utána a gyerekek. Soha ne gyere vissza. Amikor vége lett a zsúrnak, a gyerekek haza indultak. A borz gyerekek futottak, cigánykerekeztek bukfenceztek a hazafelé vezető úton. Aztán az erdő szélen meglátták Samut, amint egy farönkön üldögélt.

-Ott ül az a gonosz medvebocs súgták egymásnak - és tovább futottak. Később a nyuszika is elhaladt mellette, de elfordította a fejét, hogy ne is lássa az ünneprontó bocsot. Később baktatott arra a teknős, hóna alatt a kedvenc plüss mackójával. Ő is észre vette Samut, de ő odamerészkedett hozzá. Leült csendben mellé. Sokáig hallgattak, piszkálták a lábukkal a füvet, aztán Samu megszólalt.

-Hogy hogy ide jöttél hozzám? - nézett a teknősre, még mindig habos arccal. Te nem utálsz?

-Hát amit tettél, az tényleg nagyon gonosz dolog volt. Csak azt nem értem, miért csinálsz ilyeneket? A szüleid nem tanítottak meg viselkedni?

-A szüleim? Szerinted tudom hogy hol vannak? Én kiskorom óta egyedül élek itt az erdő mélyén… hol itt alszom, hol ott.. nincs is otthonom…nem tudok haza menni…

-Hogy hogy nem tudod, hogy hol vannak a szüleid? - kérdezte a teknős. Mi történt velük?

-Egyszer régen egy nagy teherautóval elvitték őket. Azóta sem tudom mi lett velük. - mondta szomorúan a medvebocs. Teknős megsajnálta Samut. Közelebb húzódott hozzá.

-Nézd, ezt a kis mackót én kaptam a szüleimtől, de most neked adom. Nagyon jókat lehet vele aludni, és játszani is! - és oda fektette a plüss mackót Samu karjába. - és várunk holnap szeretettel hozzánk ebédre! De ne hozzál sót meg borsot! Nézett mosolyogva Teknős rá.

-Jól hallom? Én menjek hozzátok ebédre? - kérdezte könnyes szemmel a medvebocs.

-Igen! Majd társasozunk is! - intett búcsút a Teknős.

 

 

-Jó! Megyek! És köszönöm! - mondta Samu… - Én még soha nem kaptam senkitől ajándékot…- nézett a kis mackóra a medvebocs. -Nagyon fogok rád vigyázni! És soha többé nem fogok senki orra alá borsot törni, biztos hogy meg fogok javulni. - ígérte Samu a kispajtásának. És már azon gondolkozott hogy milyen ajándékot vigyen holnap Teknősnek. Addig addig gondolkodott, míg szépen elaludt. Soha nem pihent még ilyen jót egész

 

Eszti-mami, amatőr meseíró

Ezt a mesét írta: Eszti-mami amatőr meseíró

Üdv! Magamról: Már gyermekkoromban sokat meséltem a kisebb testvéreimnek, amit nagyon szívesen hallgattak.Majd a gyermekeimnek, és most a kis unokáimnak. Sokszor hallom, hogy " mami mesélj még"! Előfordult többször is, hogy ez volt a kérés: "meséld el újra " azt a régebbi mesét! Nos ezért elkezdtem leírni őket, hogy ne merüljenek a feledés homályába ezek a kis történetek. Bízom benne, hogy más gyermekeknek is mos...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!