Valamiféle csodaországból jöhettem erre a világra, mert azóta is azt keresem. Kiskoromban úgy képzeltem, a felhőkben városok bújnak meg, és amikor nagy lettem (habár, csak években, és nem centikben mérve), úgy döntöttem, másoknak is megmutatom ezek a helyeket. Hisz nincs izgalmasabb annál, mint felfedezni a csodákat!

A magánéletben rajongok a countryért, nagy álmom, hogy megtanuljak gitározni. Szeretem a szójátékokat, mert viccesek, egy vidám zokni pedig mindig jó, ha van lábnál. A halászlé (szigorúan tésztával!) és a bundáskenyér a gyengéim. A régi tárgyakban, mint, mondjuk, egy antik órában, véges időkig el tudok veszni. Hiszek a csodákban, a varázslatban, és megsúgom, a sárkányok, a koboldok és társaik körülöttünk élnek, csak szemfülesnek kell lennünk, hogy lefüleljük őket, amikor előmerészkednek.