10 éves voltam amikor egy belső hatásra írni kezdtem. Az akkori magyartanáromon kívül senkinek se engedtem elolvasni a gyerekkori alkotásaimat, amik később a fiókom mélyére költöztek. A többi gyerekkel ellentétben én nem a televíziót néztem vagy a többiekkel játszottam, hanem írtam, olvastam és a könyvekben gyönyörködtem.
Fontos számomra az írás, olvasás, és a könyvek társasága. Hiszen az egyik legjobb gyógyír a léleknek, egy jól megírt könyv.