S.G. Yrabebe 

Az írás gyermekkorom óta része az életemnek. Hol naplóírás formájában volt jelen, hol kitalált történetek, novellák írásában nyilvánult meg. Később igazán egyszerű célból, a saját magam szórakoztatására kezdtem el írni, míg végül egy olyan képzeletbeli utazáson vettem részt, amiből kibontakozott egy regény. A leírása közben sokszor úgy éreztem, hogy csupán egy eszköz vagyok ahhoz, hogy lejegyezzem, ami megelevenedik előttem. A mesék világában és a felnőtt mesék világában érzem otthonosan magam. Amikor egy elmesélnivaló történet megmutatja magát, akkor úgy érzem, nem szabad habozni, le kell írni. Hiszem, hogy minden történetben lehet valami, amire pont valahol valakinek éppen szüksége van.