Februári kihívás, hogy utazás közben se unatkozzunk: Meselánc

Mivel többen jeleztétek, hogy nagyon tetszett nektek az Olvasó Bingó, ezért úgy gondoltam, februárra is hozok nektek egy újabba „mesés” kihívást, ötletet. Ez pedig nem lesz más, mint a Meselánc.

Hétvégén utaztunk a nagyszülőkhöz, az autóban pedig mindig kell valamit játszani, hogy a csajok, különösen a kisebbik törpém ne unja magát halálra (és ne szekálja a nővérét). Általában szóláncozunk, vagyis valaki mond egy szót, a következőnek pedig az adott szó utolsó betűjével kell egy új szót mondani, ami még nem volt. Na, ebből hamar vita lett, úgyhogy jött az ötlet, legyen inkább meselánc!

Mi is az az Meselánc?

A meselánc hasonló a szólánchoz, de itt nem szavakat, hanem mesét mondunk. Valaki elkezdi, mond egy mondatot, a következőnek pedig a mondat utolsó szavával kell kezdenie a saját mondatát, amivel folytatja a mesét. Persze névelőket, lehet hozzá használni, ragozni is lehet a szavakat, de még így sem mindig könnyű a feladat. Persze lehet ezt könnyített verzióban is csinálni, hogy mindenki csak egy mondatot mond, aminek kapcsolódnia kell az előző mondathoz, de nincs szó meghatározva, aminek benne kell lennie a mondatban.

Unalom ellen nagyon jó szórakozás!

 A Meselánc nagyon sokszor bevethető, ha épp unatkozik a csemete. Én még a boltban, a sorban ácsorogva is el szoktam velük kezdeni a meseláncot, nem mondom, van, hogy furán néznek ránk, de orvosi rendelőbe várakozva, autóban utazva nagyon szórakoztató tud lenni. És persze hasznos is. A mese már önmagában sok készséget és képességet fejleszt, de a meselánc még többet.

Ilyenkor dolgozik igazán a fantázia és a kreativitás, de a beszédkészség és a szókincs is fejlődik. És persze az előadói képességek is, hiszen sokan nem mernek megszólalni, elmondani az ötleteiket, a meselánc mesélésekor ezt bátran megtehetik. Nálunk ez nagy kedvenc, remélem, hogy ti is kipróbáljátok, a tapasztalatokat, élményeket pedig bátran osszátok meg velünk kommentben.