A rigó és a kukacok

A rigó és a kukacok.

Piros   alma,   kerek  alma,

Almafa    ága   még  tartja.

Rigó  szeme  nézi,   rajta,

De  aztán  csak   megkóstolja.

Látja   másé   is   az  alma,

Benne  ott   két  kukac  lakja.

Észrevették   rigó    Bélát,

Mondták  őt  most   megtréfálják.

Ismerték    hiszen  ide  jár,

Eszi   almát,   kostól  dézsmál,

Na  meg  tudják  kukac    vadász,

Nem  jóságos    igaz   barát.

Kukac  Zsiga    az  erősebb,

Társa   Jani  a   merészebb.

Hajlott    faág,  mint  a  gumi.

Rajta  tudtak  nagyot  lökni.

  Béla    szemét   eltalálta,

Elment  az   éles   látása.

Meglepték    őt   most  mit  tegyen,

Aztán   el  repült  hirtelen.

Ilyen   támadás   nem   érte,

Mit  akar  e   két, gaz   férge.

Mentik    is    az   életüket,

Ahogy      tudtak   menekültek.

Ott  hagyták   az  édes    házat,

Kerestek     gyorsan   másikat,

Mentek    jöttek     bújócskáztak,

Az   almákba   be-ki     jártak.

Néhány  órát   így  is   nyertek,

Bélától   ők  nagyon  féltek.

Tudták  keresi  majd  őket,

Akkor   eljön   nekik   végzet.

Rigó  Béla    nagyon  mérges,

Nem  hagyja    így  az   egészet.

Majd    meg   tudjátok   kinyerhet,

Megkereslek   és    megeszlek.

Kukac   Zsiga    kukac   Jani,

Remegve   csak   azt  beszéli.  

Baj   lett    belőle,   rossz    tréfa,

Nem  kegyelmez    nekik   Béla,

Kellett    nekünk    vagánykodni,

Fogjuk  rövidebbet    húzni.

Fejük  fölött   köröz   Béla,

Bújtak   almában    sunnyogva.

Későn    vették   észre    Bélát,

Csőrével  mért  rájuk   csapást,

Lenyelte  Janit  és    Zsigát,

A    két   kukac   meg  így  járt.