Barion Pixel

A bicikli túra-Lili és Lali nyomoz…(11.) - Eszti-mami meséje


 
Miután apa hazaért a titkos küldetéséből, elkezdte kigurítani a család kerékpárjait.
-Anya! Apa kikészítette a bicikliket az udvarra! - mondta Lili
-Ezek szerint, ma megyünk a bicikli túrára…mosolygott Anya, és becsomagolta az utolsó szendvicset is.
H...

Kép forrása: pinterest

 

Miután apa hazaért a titkos küldetéséből, elkezdte kigurítani a család kerékpárjait.

-Anya! Apa kikészítette a bicikliket az udvarra! - mondta Lili

-Ezek szerint, ma megyünk a bicikli túrára…mosolygott Anya, és becsomagolta az utolsó szendvicset is.

Hamarosan már mindannyian ott tekertek a kerékpár úton.

-Sokáig megyünk még? - kérdezte Lali.

-Nem olyan sokáig! Elfáradtál?v- kérdezte Anya

-Jó lenne már pihenni…és a gyomrom is korog. - sóhajtotta Lali…

-Kicsit tarts ki még, nem sokára odaérünk! - biztatta Apa.

Kis idő múlva feltűnt egy tó. Itt megálltak.

-De szép! - nézett szét Anya…még csónakázni is lehet!

-Oda nézzetek! - mutatott Lili a tó közepe felé. Hattyúk! De jó lenne ha ide úsznának!

-Na gyerekek! Itt a padon meguzsonnázunk, és közben látjuk a hattyúkat is.

A szendvicsek különösen finomak voltak. A sok tekerés után, a szép tó partján, nagyon jólesett az uzsonna.

Közben megérkeztek a hattyúk, hangos vadkacsa társasággal. Egyenesen Lali szendvicsére pályázott a nagy fehér madár.

-Hé! Ez az enyém! Ezt nem adom!- menekült vissza Lali a többiekhez. Ekkor Anya  elővett mindenféle salátát.

-Na, ezt nyújtsátok oda nekik! A hattyúk szívesen csipkedték a saláta leveleket. Került elő még egy zacskó kukorica is, azt meg a kacsák kapkodták össze. Miután már nem volt több eleség, faképnél hagyta a madár társaság a kis családot.

- Ki akar kincset keresni? - kérdezte Apa

-Én! Én! - ugrándozott Lili!

-Én is én is! - jelentkezett Lali.

-A következő a teendő! Itt egy térkép! Ez alapján és a kihelyezett jelzések alapján fogjátok megtalálni a kincses ládikát!

Jó keresgélést! Addig mi Anyával itt kávézunk a padon, és látni fogunk benneteket .

Lili és Lali komolyan tanulmányozták a térképet. Majd elkezdték keresgélni a jeleket.

-Először is lépj 10 lépést! Keresd a kis fát!- olvasta Lili.

Lali lépett 10- et, de a tóhoz jutott el…akkor elfordult, és újra lépett 10- et. Ekkor meglátták a kis fát…De nem láttak körülötte semmit…Lili észrevette, hogy ásás nyoma van a fa tövénél. Egy bottal megpiszkálta, és egy cetlit találtak.-Hurrá! - mondta. -Ez meg van. -és olvasni kezdte

-Nem növök nagyra, de búvóhely vagyok nyusziknak, madárkáknak. Leveleim között bogyók lapulnak, most pedig egy írást rejtegetek….Na ki vagyok?

Lili és Lali gondolkodott… mit keressenek, hol lapulhat a következő levélke?

-A bokor lesz az! - mondta Lali! Ott bújnak el a nyuszik, és bogyók is vannak rajta! Oda futottak a kis bokorhoz…megint keresgéltek..

Aztán Lili meglátott egy elszáradt összecsavart falevelet az ágra kötözve.

-Nézd! Ezt valaki ide kötötte…és egy fehér levélke látszott ki belőle.

-Megvan a következő levél !- már olvasta is. -Ügyesek vagytok gyerekek! Gratulálok! Nézzük megtaláljátok e a következő célpontot?!:

-Három toboz őriz egy nagy követ, nagy kő őriz egy kis levelet.

-ez meg mi lehet…

-Mi az hogy három  doboz őriz egy követ? - kérdezte Lali.

-Nem doboz! Toboz! Az a fenyőfa termése! - mondta Lili. És már keresték is a szemükkel a három tobozt. Lépegettek, pásztázták a földet a szemükkel. Lali lába alatt reccsent valami.

-Lali! Ráléptél egy tobozra! És mellette van még kettő! - mondta Lili. S valóban a három toboz mellett volt egy nagy fekete kő is. Lili felfordította a követ, és egy újabb üzenet lapult alatta.

-Ez igen! Nyomozzatok tovább!: - Vaksi a szemem, selymes a bundám. Érzékeny orrommal kupacot építek, kupacommal levélkét takarok. Na ki vagyok?

Lili és Lali tanakodott.

-Vaksi a szemem? Selymes a bundám? Ez a kisvakond lesz!

- kiáltott Lili.-És vakondtúrást csinál! Egy vakondtúrást kell keresnünk! Kisvártatva meg is találták.

-Kupacommal levélkét takarok- olvasta újra Lili.

Lali szét rúgta a kupacot, és kifordult belőle az újabb üzenet.

-Ez már igen! Igazi nyomozók vagytok! Nézzük megtaláljátok e a következő állomást?: Hosszúra nyújtóztam, rejtek helyet talál nálam  mókuska, madárka! Na ki vagyok?

-Ezt én tudom!- mondta Lali! Az egy fa! Ott fészkelnek a kismadarak, és mókus odú is szokott benne lenni!

-Ügyes vagy! - mondta Lili!- nézd ott van egy fa! De hol lehet a levélke? Körbe járták a fa törzsét, aztán a lehullott levelek között kezdtek kutakodni, nincs e alatta az ő levélkéjük. Végül előkerült az avar alól!

-Hurrá! - mondta Lali! -Tényleg detektívek vagyunk! Mindent kinyomozunk! Olvasd!

Lili olvasni kezdett.

-Levél alatt levél , ha megfejted, megtalálod ahol a kincs lapul…

A kis rét közepén láttak egy nagyobb levelű növényt.

-Nézzük meg! Hátha az lesz az!

Bizony a nagy levelű növény alatt megtalálták az útmutatást. Ez állt rajta:

-Kincset  rejt az ülés alja, gazdag lesz ki megtalálja. Na hol vagyok?

-Ülés alja…ülés alja…- ismételgette Lili…-Egy dolog van amin ülni lehet itt a tó parton…a pad! - kiáltott fel! -Alatta lesz a kincs.- fejtette meg Lili. Izgatottan futottak oda a padhoz, ahol apa és anya kávéztak…Mindketten mosolyogva nézték a gyerekeket. Lili és Lali bekukucskált a pad alá, és kihúztak egy ládikát.

-Megvan! Megvan! Nyissuk ki!

Hogy mit rejtett a kincses láda? Nézzük csak! Volt benne két nagyító, kettő iránytű, és két szuper távcső. Egy- egy jegyzet füzet ceruzával, és két erős fényű mini lámpa.

-De jó! Ezzel nyomozni is lehet, meg kémkedni is! - ugrándozott Lali.

-Ez igen! - mondta elismerően Apa! Igazán ügyesek voltatok. És megölelte a két gyerkőcöt. De most már ideje indulnunk.

-Mindjárt Apa! Csak lerajzoljuk az állomásokat ahol jártunk!

Mikor elkészült a térkép, boldogan pattantak biciklire.

Eszti-mami, amatőr meseíró

PRÉMIUM Eszti-mami Prémium tag

Ezt a mesét írta: Eszti-mami amatőr meseíró

Üdv! Magamról: Már gyermekkoromban sokat meséltem a kisebb testvéreimnek, amit nagyon szívesen hallgattak.Majd a gyermekeimnek, és most a kis unokáimnak. Sokszor hallom, hogy " mami mesélj még"! Előfordult többször is, hogy ez volt a kérés: "meséld el újra " azt a régebbi mesét! Nos ezért elkezdtem leírni őket, hogy ne merüljenek a feledés homályába ezek a kis történetek. Bízom benne, hogy más gyermekeknek is mos...

Vélemények a meséről

Tóth Lászlóné Rita

2024-03-01 19:38

Kedves Eszti! Aranyos mesét írtál, de szerintem jobb lett volna összehúzni a sorokat, sokkal olvasmányosabb lett volna. Egyébként a történet maga tetszett, csak a forma nem. Szeretettel: Rita



Sütibeállítások