Kép forrása: pinterest
A Borsóhéj-csúszda - Eszti-mami meséi.
Marika néni zöldséges kertjében szépen virágzott a borsó. Amikor a virágok elnyíltak, szépen sorban megjelentek a kis borsóhüvelyek. Marika néni minden reggel meglocsolgatta, és örvendezve nézte ahogyan szépül a kert. Mellette baktatott a kis unokája is, egy piros locsoló-kannácskával. Nagyon szeretett a mamájával kertészkedni.
- Mikor nő már meg a retek? Mikor lehet már megkóstolni a répát? Érik már a szamóca? - kérdezgette a három éves Dóri.
Egyik nap Dóri mamája az üvegházban egy furcsa dologra lett figyelmes. Az éppen kerekedő karaláb közepéből hiányzott egy harapásnyi.
- No de ilyet! Milyen állat dézsmálhatta meg? - tolta fel a szemüvegét Nagyi. Miközben tanakodva vizsgálgatta, Dóri elpirult. - Nagyon finom volt, szerintem már megérett. - nézett Dóri Nagyira.
- Hát ha szerinted megérett, megtisztítom neked! - mondta mosolyogva Dóri mamája. Napközben Dóri egyedül is kisurrant, és a borsókat leste. Gömbölyödnek már? Alig várta, hogy az édes borsószemeket eszegethesse. Egyszer, a napon érlelődő borsóhéjat szerette volna leszedni. Ahogy hozzá ért, meglepetésére vékony hangon halk kacagást hallott. Újra hozzáért, és megint hallotta. de még ezt is:
- Jaj de csikis!
- Menjetek már arrébb! Nem férek el!
- Inkább te húzd be a pocakod!
- Nincs is pocakom!
- Miért csiklandoz ez a kislány? - A következő pillanatban, a borsóhéja szét pattant, és vidám kis borsó golyócskák lökdösődtek benne. Ott viháncoltak, furakodtak nevetgéltek, majd lecsúsztak a borsóhéj csúszdán. Aztán újra és újra lecsúsztak. Nagyon viccesek voltak.
Dóri nagyokat kacagott a vidám borsógolyócskák játékán.
- Jó reggelt! - mondta Nagyi Dórinak. A kislány álmosan pislogott. Elaludtam? - kérdezte.
- Bizony! Még nevettél is álmodban.
- Mert nagyon vicceset álmodtam! - mondta nevetve Dóri.
- Ki megyek a kertbe, és megnézem, hogy hogy csúszdáznak a borsószemek!
- Menj csak, nézd meg őket! Vigyél egy kis kosarat is, hogy bele tudd szedni ami már megérett! - nézett a kislány után szeretettel Mami.
Ezt a mesét írta: Eszti-mami amatőr meseíró
Üdv! Magamról: Már gyermekkoromban sokat meséltem a kisebb testvéreimnek, amit nagyon szívesen hallgattak.Majd a gyermekeimnek, és most a kis unokáimnak. Sokszor hallom, hogy " mami mesélj még"! Előfordult többször is, hogy ez volt a kérés: "meséld el újra " azt a régebbi mesét! Nos ezért elkezdtem leírni őket, hogy ne merüljenek a feledés homályába ezek a kis történetek. Bízom benne, hogy más gyermekeknek is mos...
Hampel-Szász Hajnalka
2024-06-29 21:24
Remek mese, nagyon aranyos!
Eszti-mami
2024-06-29 21:41
Kedves Hajnalka! Köszönöm szépen!