Kié ez a tojás?

Kié ez a tojás?.

Lukrécia a tyúkudvar régi lakója, egyik reggel, egyszerre futott össze az új tarajos tyúkóllakóval.

- Kié ez a tojás? - kérdezte Lukrécia.

- Tényleg! Kié? - nézett kíváncsian a tojásra az új lakó.

- És egyébként te ki vagy? - fordult Lukrécia hozzá.

  - Franci vagyok, tegnap érkeztem! És te?

- Lukrécia a nevem, de vajon kié ez a tojás?  A két tarajos erősen gondolkodott, nézett egymásra, aztán a tojásra.

- Szerintem a tied, mert rád hasonlít! -  mutatott Lukréciára Franci.

-Egyet tudok, hogy ez a tojás nem az enyém! De akkor kié lehet? Közben megérkezett a tyúkudvar Kakasa is. Ő is rámeredt a tojásra, és megcsóválta a fejét. Jött a Kacsa is, megnézte de nem tudta megállapítani, hogy kié. A pulykák, és a libák sem ismerték fel. Egyszer csak a kis tojás megrepedt. Majd kibújt agy apró csőröcske. Aztán tovább repedt a tojáska. És kibújt belőle, egy pihés apróság.

- Anya? Nézett bátortalanul a rámeredő szempárokra.

- Nem mi vagyunk az anyukád! - mondta Lukrécia - De nem fázik a nyakad? - pásztázta a kopasz nyakát a legifjabb tyúkudvarlakónak.

- Egyáltalán nem mondhatnám, hogy nem fázok…és éhes is vagyok. És hol van az anyukám? - s panaszosan hangos csipogásba kezdett. Erre aztán előjött tíz pihés aprósággal a törpe kotlóstyúk.

- Ki sír ilyen nagyon? - nézett szét…körülötte pittyegtek a tojásból éppen kibújt kiscsibék. A többiek megdöbbenten nézték őket.

- Micsoda hasonlóság! Ugyan is, egytől egyik mind kopasznyakú volt.

- Anya! - futott oda kotlós mamához a kiscsibe. De jó hogy megtaláltalak! - kukucskált ki a meleg tolltakaró alól a pici csibe. A baromfiudvar lakói megnyugodtak, látva, hogy nem csak az a kérdés oldódott meg, hogy kié a tojás, hanem az is, hogy kié ez a kiscsibe. Már mindenki elment, de Lukrécia, és Franci továbbra is ott tanakodtak a tojáshéj felett.

- De hogy került ide, az udvar közepére egy tojás? Ekkor Cirmos cica tűnt fel a kerítés tetején. Lassan, nyújtózkodva nézett szét. Kereste a szemével a tegnapi, fészekből kilopott “labdáját”.

- Mi történt a labdámmal? - nézett szemrehányóan a két tyúkra, és a tojáshéjra.

- Csirke lett belőle! - mondta Franci. A cica kedvét vesztve elballagott. A két tyúk hosszasan nézett a macska után.

- Jössz velem magot csipegetni? - kérdezte Lukrécia Francit.

- Hát persze. - és a két tyúk már nem tanakodott a tojáshéj felett tovább. Azóta is minden nap együtt kapirgálnak. De ha valamit nem értenek, azon mindig nagyon elgondolkodnak…

Itt a vége, fuss el véle!