a cica aki éjjelente sárkánnyá változik


https://webshop.meskete.hu

Hol volt, hol nem volt élt egyszer egy korom fekete kis cica. Volt neki 6 testvére. Mivel mind a 6 szép tarka volt ezért ők gyorsan otthonra leltek, de a kisfekete cica senkinek sem kellett. Egy nap viszont minden megváltozott. Egy szép napsütőtte délután ...

Kép forrása: pixabay.com

Hol volt, hol nem volt élt egyszer egy korom fekete kis cica. Volt neki 6 testvére. Mivel mind a 6 szép tarka volt ezért ők gyorsan otthonra leltek, de a kisfekete cica senkinek sem kellett. Egy nap viszont minden megváltozott. Egy szép napsütőtte délután volt és ez a kis fekete cica egy fatelep közelében felfigyelt egy kisfiú hangos kacajára. A közeli játszótéren volt a kis legény éppen játszott anyukája labdázott vele. A kiscica oda szaladt egyből hanyatvágta magát és őzike szemekkel nézett a kisfiúra. Egyből szívébe zárta a kis fekete teremtés.

-Anya nézd milyen aranyos és milyen fura színű a szeme.

-A kisfiú édesanyja a cicára nézett.

-nahát...milyen különleges.

-Milyen színű a cica szeme anya?

-Magam sem tudom arany... Smaragdzöld.. Virággal. Ez valami varázslatos.

-Akkor haza is vihetnénk egyből csattant fel a kisfiú.

-Szó sem lehet róla... - Tipikus anyai hozzá állással felelt az édesanyja.

-Na de anya miért nem lehet házi állatunk, már nagyfiú vagyok 6 éves. Nálam kisebb bepisilös kis babáknak is van! - felelt meg nagyon feldulva morcosan a kisfiú.

-Ezt nagyon megfogom bánni, de jó vigyük haza.

Juhhuuuu! Igen igen igen!

-kiáltotta fel a kisfiú.

-Sziszi legyen a neve. Jajhh de aranyos vagy Sziszi, drága kiscicám!

Amikor a kis cicát haza vitte a kis család útközben a kisfiú beszélt Sziszihez.

-Engem Vitéznek hívnak téged kis cica meg Sziszinek. Az ágyam mellett lesz egy kis ágyad oda adom a baba takaromat ami kisbabakoromban az enyém volt, majd anya gondosan betakargat vele téged is akár csak engem. Úgye anya?

Vitéz édesanyja mosolyogva nézett a kisfiára halkan elkuncogta magát és mondta miközben megsimitotta kis arcocskáját. - igen pontosan be kell takargatni Sziszikét is.

Amikor haza érték Vitéz nevette, hogy a kis fekete gombóc, hogy mennyire érdeklődve nézelödik körbe, körbe. - ohh milyen aranyos cica vagy Sziszi! - mondta a kisfiú.

Lassan elérkezett az este lefekvéshez készülödtek. A kisfiú lefektette édesanyja, gondosan betakargatta a cica mellette egy kis mozeskosárkába kapott helyett. A kisfiú szólt édesanyjának. - Hé anya.. Takard be Sziszikét is! - Bocsánat ki ment a fejemből. - felelt az édesanya.

A kis cicát, ahogy betakarta különös villanás volt a kiscica szemében valami varázslatos.. Mint ha hulló csillagok én ének a tekintetében.

Az éjjelifényt bekapcsolta Vitéz édes anyja adott a kisfiúnak egy jó éjt puszit és ment ő is lepihenni lassan.

Miközben Vitéz aludt a kiscica az előszobába kimenet kiváncsiskodni volt a falon egy nagy régi antik tükör. A kis cica oda ment csodálkozva nézte magát. Megrémült attól amit látott, gyorsan vissza szaladt a kis Mózes kosarába. Eljött a reggel valamilyen értetlen módon a földön lévő kisebb játékok el voltak törve a folyosón 2 cserepes nagy virág feldöntve. Vitéz is tisztában volt vele ilyen kismacska ezt nem tehette.. Akkor mi történhetett. Anyukája épp takarított amikor a kiscica oda simult hozzá és dorombil i kezdett. - Mi van te kis maszat. - nem maszat hanem Sziszi. - mondta Vitéz. - jolvan jolvan Sziszike. Felemelték a kis cicát és most karamell színű volt a szeme arany csillaggal benne. - Nahát ennek a cicának mindig más színű a szeme!

-Eltelt egy újabb szürke hétköznap. Közeledik az este lassan mindenki készül az alvásra. A kis cica megint ment a nagyükörhöz. Gondolta, most megnézi azt a nagy valamit a tükörbe és nem fog megijedni. Közeledet az óriás tükörhöz. Összeszedte minden bátorságát.... Már oda ért a tükörhöz nem merte kinyit i a kis szemét... Lassan kinyitott és félelmetes dolgot látott... Ahogy mozdult úgy mozdult a tükörben az a hatalmas valami is.... Beszürödött a holdfénye az ablakon így jobban csillogott annak a valaminek a tükörben a foga a szeme a karmai. Ahogy mozgott úgy le érte a fogasról az esernyőt. Vitéz nagyon megijedt. Kimenet a folyosóra, de amit látott megrémült tőle. De valahogy meglepő módon egyből mondta Sziszi mit csinálsz rossz cica. Azzal, hogy kimondta a kis cica nevét az az óriás sárkány eltűnt helyébe egy aprócska cica volt. A kisfiú bevitte a szobába a cicát. - Sziszi kis cicám te is láttad? - a kis cica a kisfiú rá nézet és fénylett a szeme mint a tigris szem. Kiugrott a kisfiú öléből le üllt vele szembe és ami utána történt az hihetetlen volt. Egy óriás fekete sárkány lett abból az aprócska kis cicából. - Sziszi!! - kiáltotta a kisfiú.. Egyből megint cica lett a sárkányból. Vitéz nem is azért kiáltott a cicájára mert megijedt volna, sokkal inkább azért nehogy más is megtudják mire képes Sziszi.

A cica felugrott Vitéz mellé az ágyba dorombolva hozzábújt és a kisfiú nyugtatta cicáját, hogy ez a kettejük titka marad. Ezzel a mondatával annyira megnyugtatta Sziszi, hogy hozzábújt és már elis aludtak Sziszi a nyugalomtól Vitéz a doromboló ritmusos hangtól aludt el. Titkon Vitéz alig várta, hogy eljöjjön az este édesanyja meg is lepődőtt, hogy egyből elsőszóra szépen leüll vacsorázni élménynek fürdeni, gyorsan fel eszi pizsamáját, és a rövidke kis este mese után alszik is. Vagy mégsem.... Amint kilépett édesanyja a szobából egyből össze észtek Sziszivel. És megtörtént a csoda a kis cica sárkány lett. Vitéz belenézett a szemébe és csodásabbnál csodásabb világba vezette el a tekíntetével a sárkány cica... Csodás földrészeket látott csodaszép hegyeket foglyokat vízesést és barlangokat számos család életébe betekintést nyert akik különbőző időkben éltek okorba, őskorban, dinókat látott.... Ezeket mint maga Sziszike élte meg elöző életein keresztül és ebbe Vitéz betekintést nyerhet minden egyes éjjel. A varázslat által olyan helyekre viszi a kisfiút Sziszi amit sose látott még. Amikor elálmosodott Sziszi újra a kis szeretett gombóc lett aki hozzá bújt kis gazdájához és békésen adtak. Mikor édes anyja esténként rájuk nézett melegség és boldogság járta át a szívét nem bánta meg, hogy Sziszikét befogadták mivel látta, hogy inspirálja Vitézt sok mindenbe.

Eljött a reggel és a reggeli mellett Vitéz olyan kérdéseket tett fel édesanyjának, hogy csak ámulva hallgatta honnan ennyire okos ez a kisgyerek. - Anya mi az a Szfinx? És mi a Tower? Ki volt Napóleon? És, hogy is hívták azt aki feltalálta a telefont?

-édesanyja nagy örömmel nézett a fiára, hogy mennyire érdeklődő. - Hol hallottál ezekről édesem? - Vitéz hirtelen nem is tudta mit mondjon Sziszire nézett..... - a tv-ből meg a szobából a könyvekből. - Nagyon ügyes vagy kincsem na majd este akkor mesélek ezekről. - Jó rendben anya. - Felelte a kisfiú! Lassacskán eltelt egy újabb nap. Mindenki lefeküdt Vitéz folytatta a varázslatos utazást amit a sárkánnyá változott Sziszi mutatott neki varázslatos nagy szemeim keresztül. A kínai nagyfalat színte megérintette olyan közelinek tünk. A Notredám legaprobb részleteit is tisztán látta a kisfiú. Átölelte Sziszit aki még sárkány volt ekkor vissza ölelte a kisfiút. - Sziszi te vagy a legjobb cica a világon. Szisziből újra cica lett. Ahogy telt az idő a kis cicából nagy cica lett esténként nem mindig változott sárkánnyá mert már hatalmas volt. Utolsó éjjelén mikor át változott valami nagyon különös dolgot mutatott Vitéznek. Nem a múltat mutatta meg mostmár hanem a jővő csodáiba vezette be a kisfiút hosszú hosszú órákon át. Utána, ahogy azt kell szépen elaludtak ketten. Reggel mikor felébredtek Vitéz megölelvette Sziszi és azt mondta neki. - Nem baj kiscicám ha már nem leszel többé éjjelente sárkány te akkor is az én varázslatos kiscicám maradsz akit nagyon szeretek. És elfogom azt érni ha nagy leszek amit megmutattál nekem, hogy ugyan most egy kisfiú soká vagyok a nagyvilágban. De lehet belőlem akárki ha azt nagyon akarom és kitartó vagyok. - A kis cica hatalmas csillogó szemekkel nézett a kisfiúra és dorombolva hozzá simult. - Ne feledjétek gyerekek az álmokból lehet valóság ha nagyon akarjátok és szorgalmasan dolgoztok rajta.

Budai Rolandné, Író

Ezt a mesét írta: Budai Rolandné Író

Budai Rolandné írónő vagyok! Dolgozónő, anya, feleség, fiam mótivált az írásra. Eddig két mesét írtam és egy szerelmes történelmi regényt. Remélem egyszer a könyvesboltok polcaira kerülnek az írásaim.


https://webshop.meskete.hu

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!