A fa és az őzike barátsága.
Egy kicsi fának búsul az ága,
búsul, mert neki nincsen virága.
Hajlik a fényre: dúsul a lombja,
bízik, az erdő tán befogadja.
Őrzi egy kis tó, öleli partja,
úszik a felleg, hogy ne takarja.
Szomorú mégis, könnyes a fácska,
mert nincs virága, nincsen barátja.
Őzike tikkad, Nap heve bántja,
látja a kis fát, bújik alája.
Vidul a fácska sok kicsi ága,
érzi, hogy elmúlt búja, magánya.
Nem bánja most már, ha nincs virága!
Pislog az őz is, szemében hála.
Védi az őzet hűen a fácska,
az őz sem gondol régi bajára.
Ezt a verset írta: Pete Margit amatőr
Születési nevemen írok. 2008-tól jelentek meg alkotásaim, először az Accordia kiadó antológiáiban, később a Poet internetes versoldal kiadványaiban. Verseimet a Poet.hu-n, és a Facebookon, és most már a Meskete.hu-n is publikálom. Verseimmel többször sikeresen szerepeltem versíró pályázatokon. Alkotásaim több alkalommal elhangzottak különböző rendezvényeken, és megjelentek helyi újságokban is. Régóta, re...
Megunta a kis elefánt, ahogy vele gazdája bánt. Elindult hát világszélre, hogy ott nyugta legyen végre. Ormányát jól hátracsapta - hajlama volt egy kis dacra -, azután csak ment, mendegélt, amíg az...
Elolvasom
Nicsak! Ott egy kicsi veréb ami ugrik, sohase lép. Nincsen gondja sosem egyéb: magot lelni minél elébb! Nézd! Az meg a fehér gólya! Féllábáról néz a tóra. Kelepel, mert azt tanulta, fészke mindig v...
Elolvasom
Nagyon kicsike volt, szúrós, ám ártatlan. Kinn a téli avar alatt takarta egy paplan. Ici-pici süni volt! Folyton izgett-mozgott a kis nyughatatlan, persze, így nem maradhatott soká betakartan! Mert...
Elolvasom
Gólya Márton s húga Veron Afrikába készül nagyon. Hogy kell szállnom? - kérdi Veron, mindhiába gyakorolom! Figyelj nagyon, mondja Áron. Mi a módja, megmutatom. Én már tudom - feszít Márton, s körbe...
Elolvasom
Mészárosné Szuda Melinda
2023-09-23 19:04
Nagyon aranyos történet kedves Margit! Tetszett! Maradok szeretettel, Melinda