A gazdag és a szegény lány karácsonya

A gazdag és a szegény lány karácsonya.

A gazdag és a szegény lány karácsonya

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer két lány Lilla és Anna. Lilla egy gazdag, Anna pedig egy szegény családból származott. A két lány egy iskolába kerültek és nagyon szoros barátságot kötöttek. Együtt jártak iskolába, minden nap együtt ebédeltek egymás mellett ültek és rengeteget beszélgettek. Eljött a téli szünet az iskola utolsó napja így a nap végén elköszöntek egymástól.

Lilla: "Boldog karácsonyt, nemsokára találkozunk, Szia!"

Anna: "Neked is, már alig várom, Szia!"

 Egy csodaszép téli nap volt karácsony napja a szeretet ünnepe jött el. A gazdag családhoz meg érkezett a fenyőfa, csodaszép karácsonyfát készítettek belőle, meseszép díszekkel ékesítették és sok-sok ajándékkal telt meg a karácsonyfa alja. A gazdag lány már alig várta, hogy kibonthassa ajándékát és így szólt:

Lilla:" Anya, apa mikor bonthatom ki az ajándékom?"

A lány szülei nem válaszoltak, csak veszekedtek tovább, mint minden másik este. A lány szomorú volt, hogy szülei nem foglalkoznak vele, de az ajándékok kibontása elnyomta érzéseit, főleg mikor meg látta az új telefonját.

 A szegény családhoz is megérkezett a fenyőfa, kevés kopott díszek kerültek a fára. Majd egy kevés kis ajándék is került a karácsonyfa alá. Ezt mikor meg látta a szegény lány azonnal fel szólalt:

Anna: "Anya, apa ugye kibonthatom az ajándékom?"

Szülei igent mondtak majd mikor meg látta a piros masnis plüss macit a lány fülig erő szájjal köszönte meg és adott hálát érte szüleinek. Majd az este további része is boldogsággal és szeretettel telt el a családban.

Eljött az iskola első napja a két lány találkozott újra és egymás ajándékáról faggatták egymást. Lilla megmutatja új telefonját, Anna pedig a plüss maciját. Lilla erre hangosan nevetni kezdett majd ezt mondta:

Lilla: "Tényleg egy plüss maci ez olyan gyerekes."

Mire ki mondta ezeket a szavakat, a többi gyerek is nevetni kezdett az osztályban. Anna cseppet elkeseredett, hogy akit barátjának hitt ilyen csúnya gúnyt űz belőle, de ennek ellenére ezt mondta Lillának

 Anna: "Tudod Lilla nem az ajándék a fontos, hanem a szeretet, és az akikkel együtt töltöd karácsony napját boldogan és hálát adva minden percnek mit együtt tölthettek."

Anna szavai után Lilla szemeit könnyek árasztották el.

 Lilla: "Tudod én nem szeretem a karácsonyt, semmiben nem különbözik számomra, mint a többi nap. Másoknak boldog családjuk van, de az én szüleim folyton csak veszekednek, nem foglalkoznak velem és ezeket a dolgokat nem pótolják az ajándékok, amit tőlük kapok. Ne haragudj Anna, hogy ilyen gonosz voltam, nagyon sajnálom.

 " Anna: "Nem haragszom örülök, hogy őszinte voltál és nagyon sajnálom a családod, de tudd, hogy én mindig itt leszek neked."

 Lilla örökre meg tanulta, hogy soha ne ítélkezzen a látszat által, mindenkivel egyenlően bánjon és, hogy a szeretet nem fogja semmi túlszárnyalni soha. Majd a lányok megölelték egymást és innentől kezdve minden karácsonyt együtt ünnepeltek. És még talán most is együtt ünnepelnek, ha csak meg nem haltak.

Vége.

Szerzők: Balázs Beatrix, Buczkó Dorina, Lakatos Noémi