A jó király

A jó király.

Egy nap a ló legelészett,

de szájába bogáncs ragadt.

Sírt és rít, nagy fájdalmában,

segítségért messze szaladt.

Túl a mezőn, árkon-bokron,

a sok állat mind kerülte,

gúnyolódva sértegette,

kinevette, messze küldte...

Bár terjed a híre gyorsan,

a fáradt ló lassan dőlt el

hűs erdőben, lombok alatt,

fájdalomtól szenvedősen.

A Király épp arra tévedt,

kinyitotta a ló száját,

kikapta a csúf bogáncsot.

A ló nyerítve háláját

lábra állva fejet hajtott:

"Így gondolkoznak a nagyok",

Segítik az elesettet,

ezért nagyon hálás vagyok.

Az oroszlán szólt a néphez -

Segítsétek ki bajba jut,

mert ti is járhattok pórul,

a jótett mindig visszajut.

Idézet: Csokonai Vitéz Mihály: Az oroszlán és szamár, Lessing meséje alapján.