Kép forrása: Saját rajz
A katica útja !.
A katica útja!
Élt egyszer egy kis falucskában egy icipici katica. Egy szép nyári reggelen boldogan iszogatta kedvenc pöttyös bögréjéből a kakaóját.
Azon tűnődött magában, hogy milyen jó lenne sétálni egyet a városban.
Magához csapta táskáját és elindult. Ahogy sétálgatott ,találkozott Piroska nénivel. Úgy szeretett vele találkozni, mert mindig megkínálta a fínom sütijével.
- Szervusz katica!
- Szervusz Piroska néni!
- Mákos kalácsot sütöttem. Megkínálhatlak? - kérdezte .
- Ezt nem hagyhatom ki-! örvendezett katica.
Azzal behabzsolt egy szelet kalácsot.
Elköszöntek egymástól és tovább indult a katica. Ment mendegélt, míg megállt egy kirakat előtt. Odament hozzá egy kislány és az anyukája..
-Nézd anya! Ennek a katicának csak öt pöttye van!- és felnevetett .
Mindent hallott a katica, és ettől nagyon szomorú lett.
Meglátott a kirakatban egy pöttyös labdát és támadt egy ötlete.
Valahogy meg kell szereznem a labdáról a pöttyöket, hogy én is hét pöttyös legyek mint a többi normális katica. Bement a boltba. Ahogy belépett, látta hogy a kislány éppen akkor vette meg a labdát.Mégsem adta fel. Tovább folytatta útját. Ahogy ment m,endegélt ,szembe találta magát egy kerámikus bolttal. Belépett a boltba s amint szétnézett , gondolta magában mennyi pöttyös dolgok vannak itt. A babának a szoknyája, a pohár,a tányér mind -mind pöttyös. Gondolta megkérdezi a kerámikus nénit, hátha megfestené neki a két pöttyöt.Oda is állt elé.
- Kerámikus néni megfestené nekem azt a két pöttyöt?- kérdezte .
- Megfestem neked szívesen, de nem leszel boldogabb attól a két pöttytől.-válaszolt
- Azért megfestenéd nekem?
- Igen , de ne felejtsd el amit mondtam!
A két festett pöttyel a hátán boldogan sétált ki . Megállt hogy megnézze mind a hét pöttyét.
Alighogy hátrafordult éppen elkezdett cseperegni az eső, és a két festett pöttyöt szép lassan lemosta.
Ettől nagyon bánatos lett. Felkapta a fejét és eszébe jutott hogy mennyi pöttyös dolog lehet az állatkertben is. Elhatározta hogy elmegy oda. Pont itt van egy buszmegálló és oda busszal kell menni!
Amint ült a buszon, megpillantott egy pöttyös kutyát. Mivel nem ismerte annyira a világot, ezért nem tudta hogy ő egy dalmata. Megkérdezte a katica:
- Kaphatnék tőled két pöttyöt?
- Vaú, vaú , vaú !- a kutya rámordult.és elkezdett ugatni.
A katica megijedt, elkezdett sikítani és tiszta felfordulás lett az egész busz.
A buszvezető is hátrakiálltott:
- Mi van ott hátul? -
Ettől aztán nagy csend lett !
A bemondó megszólalt hirtelen !
- Megérkeztünk az állatkertbe!
Mindenki leszállt. Ó jaj, de a dalmata és a katica is egyfelé mentek. Katicánk jó nagy ívben kikerülte a kutyát és elhaladt a ZOO kiírás alatt.Sorra megnézett minden egyes állatot.
- Nini! Ő is pöttyös, de fehér! Nekem meg fekete kell. Ez csakis az őzike lehet . Mellette volt a hüllőház és bement. Felolvasta ami a táblán volt.
- Ez a hüllő egy pöttyös gekkó.
- Ez meg főleg nem jó nekem, mert ennek meg narancssárga pöttyei vannak! -állapította meg.a katica. Ahogy tovább sétált, egy óriási cicafélét pillantott meg ,a táblán ez állt. Gepárd ! Odament hozzá.
-Nem merem megkérdezni, mert úgy félek a nagy fogaitól és ijedtében elszaladt.
Amint szaladt, szaladt, megpillantott egy karámot és megállt.
Fekete és fehér csíkos állatok de szépek !
A fekete- fehér csíkos állatok boldogan játszadoztak a karámban de a katica észrevette hogy egy pöttyös is van köztük.Ezen elgondolkozott .Érdekes ő pöttyös, és ugyanolyan boldog mint a többi. Rájött hogy igaza volt a kerámikus néninek, mert nem hét pötty teszi majd boldoggá , hanem az élet !
Vége
Ezt a mesét írta: Jenei Ajna amatőr
Jenei Ajna vagyok és 9 éves . A mese mindig is az életem része volt.Amíg pici voltam ,anyukám olvasott minden este nekem , de bevallom még most is legtöbbször az ő hangjára alszom el esténként .A nővérem is pont ebben a korban kezdett el mesét írni és fantasztikus sikereket is ért el. Talán mesét az egyik legkedvesebb meseíróm hatására aki a nagymamám, kezdtem el írni. Persze rajta kivül is vannak kedvenceim...
Harangi Árpádné
2023-12-16 07:07
Aranyos kis mese. És igaz hogy a boldogságot az élet adja. Nem lehetünk mindnyájan tökéletesek,de ha az után vágyakozunk, boldogtalanok leszünk!