Barion Pixel

A következő Méhecske királynő


Hol volt, hol nem volt volt egyszer egy kis méhecske, akinek Ágnes volt a neve.
A kis méhecske minden nap szorgosan gyakorolt, tanult és minden erejével azon volt, hogy másoknak segíthessen. Ágnes túlhajszolva magát minden napján azon ügyködött, hogy fejlessz...

Kép forrása: pixabay.com

Hol volt, hol nem volt volt egyszer egy kis méhecske, akinek Ágnes volt a neve.

A kis méhecske minden nap szorgosan gyakorolt, tanult és minden erejével azon volt, hogy másoknak segíthessen. Ágnes túlhajszolva magát minden napján azon ügyködött, hogy fejlessze képességeit amennyire tudja, majd jelentkezik a minden 18 évben megrendezett királynő választásri versenyre. Ágnes álma születése óta a Méhecske királnynővé válás, és mint látszik neki is van a legtöbb esélye.

A barátai is neki szurkolnak, és biztosak abban , hogy ő lesz választási verseny nyertese.

Napok elteltével is ugyanúgy gyakorol, tanul, újra gyakorol és tanul, végűl elérkezik a nagy nap, a veseny napja.

Ágnes minden versenyenszámon túlteljesít,futóversenyen az első hely, repülő versenyen és akadálypályán is nagyon ügyes de ekőzben látja hogy az egyik versenytársa megsérül és odafut segíteni hozzá így sajnos nem tud beérni a célvonalba elsőként. A nagy hangerő és taps Noéminak szól aki eddig minden versenyszámban a második helyet érte el de most első lett.  Az utolsó versenyen is fej fej mellett haladnak és hihetetlen de egyszerre érnek be a célvonalba, a tér megtelik tele ujjongással és tapssal és vége a választási versenynek.

Ágnes hazaér és bezárkózik szobájába és csak sír, szomorúságát nem tudja csökkenteni semmi, csalódott mert a nép nem őt választotta, Noémi nyerte meg a választási versenyt így hiába volt Ágnes az ügyesebb nem ő lett a királynő.

Telnek a napok a hetek, de Ágnes még mindig nagyon szomorú, már a barátaival sem találkozik, nem énekel minden sétánál és nem táncol minden ének után. A barátai egy nap eldöntik hogy őt nem hagyják cserben és mindenképpen felvidítják. El is mennek hozzá, szólongatják hogy jöjjön ki végre a szobájából a rétre mert nagy mulatság van, újra tavasz van és újjászületnek a virágok.

Kis idő múltán Ágnes kimászkál lassan a lakásból, és így szól:

 

-A tavasz első virágzását soha nem hagyhatom ki.

-Ez a beszéd! Boldogan szóltak barátai.

Az egész napot tánccal és vidámsággal töltötték el, sok barátot szereztek a mulatság alatt, és Ágnest pedig egy új érzelem csapta meg, a tavaszal az újjászületéssel a szerelem érzése is megjelent Ágnes szívében, és ezt a versenyt már megnyerte, mert Néó a fiú méhecske is emígyen érzett. Boldogan szórakoztak együtt a hét és a hónap többi napján is, együtt mentek begyűjteni a virágpolleneket a mézkészítéshez is, majd idővel összeházasodtak és született egy kislány méhecskéjük akit úgy hívtak Liliom.

Liliom ahogy fejlődött rajta is megmutatkoztak az anyukája jelei, szorgos és kedves kis méhecske volt, és minden álma az volt, hogy ő lehessen a királnyő, és mindenkinek segíthessen.

Ahogy az anyukája Ágnes álma is ez volt, úgy lett kicsi Liliom álma is, és együtt mindent megtettek, hogy elérhessék, Ágnes mama boldog szívvel segítette lányát a fejlődésben, és Néó az apukájuk pedig szorgosan dolgozott eközben és esténként segítette anyukájukat és kicsi Liliom fejlődését.

Minden egyes nap gyakoroltak amíg el nem jött a nagy nap, és eltelt újra 18 év, Liliom már elég nagy lett ahhoz hogy induljon a versenyen, és próbára tegye magát és a saját és Anyukája álmát is.

Ahogy az anyukája Ágnes mama az ő versenyén, Liliom is a sajátján tökéletesen teljesített, minden versenyszámot megnyerve a verseny végén kifizetődött Ágnes mama és Liliom hosszú és kitartó munkája, így ő lett a kiválasztott új Méhkirányné.

Így teljesült Ágnes méhecske kívánsága, ugyan nem ő lett a királyné de most még boldogabb mintha ő kapta volna a címet, néha a második hely is tökéletes tud lenni főleg ha közben segítünk máson, Ágnes boldog volt mert tudta, hogy a lánya, kicsi Liliom ügyesebb, szorgosabb és jobb királynő lesz mint ő valaha lett volna.

A koronázáson Liliom anyja fejére tette a koronát, és emígyen szólott:
-Az aki igazán mindig is megérdemelte volna az anyukám, és ketten fogunk együtt segíteni minden méhecskén, és védelmezzük őket, megtanítjuk őket a szorgosságra és a segítőkészségre, hogy mindenki boldogan éljen.

Emígyen is tettek, és még ma is élnek és uralkodnak, ha el nem telt megint 18 év, és eljött az új verseny.

 

 

 

Robi, Amatőr

Ezt a mesét írta: Robi Amatőr

Sziasztok! egy 26 éves fiú vagyok, aki általában a barátnőjének olvas fel esténként, valamint a saját fantáziám segítségével is létrehozok néha meséket neki, amiket itt szeretnék veletek megosztani :)

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások