A krokodil levele

Ki volt az a Krokod Ilus? 
Hát egy óriási krokodilus!

Szája, mint a Bécsi-kapu,

Belefért egy egész falu.

Krokod Ilus, ha megjelent,

Baj történt annyi szent.

Félt tőle az összes állat,

Bezárták az iskolákat.

Zord külseje megrémített,

De elkell oszlassam ezt a hitet.

Segített volna, ahol tudott,

De aki meglátta, tuti, hogy elfutott.

Egyszer aztán az öreg hangyász,

Nem futott el, csak várt.

S meg kérdezte Krokod Ilust,

Ugyan, miért rémisztgeti a Nílust?

Nem akarok én ártani,

Csak elég nehéz színt vallani,

Menekül ki merre lát,

Árkon, bokron, hegyen át.

Hogy mondjam el így nekik,

Hogy nekem ez rosszul esik?

Emiatt vagyok olyan morcos,

Mert mondani valóm nagyon fontos.

A barátságot, szeretetet,

Megvenni nem lehet.

Ezért írok egy levelet,

Ebben kérem, hogy szeressetek.