A Ló család

A Ló család.

A Ló család

Egyszer volt, hol nem volt volt egy patak az erdő szélén, ahol egy ló család élt. Három kis csikójukat nevelgette Ló papa és Ló mama egy takaros kis házikóban. A kis huncut csikók Zsófi, Frici és Kis Felhő.

Kis Felhő még csak most tanult meg járni, ezért egy picit lassabb volt, mint testvérei. Folyton lemaradt a futkározásban ezért előfordult, hogy elszomorodott.

Anyukájuk azt mondta Zsófinak és Fricinek: A futkározás közben figyeljetek Kis Felhőre is, hiszen még picike, de hamarosan megerősödik lábacskái és ő is olyan gyors lesz, mint ti.

Rendben anya válaszolták.

Ló mama még figyelmeztette őket az erdőre, hogy ne menjenek be, mert a fák olyan egyformák hogy könnyen eltévedhetnek, és nem találják a kivezető utat.

Egyik nap labdáztak. Frici úgy bele rugot a labdába, hogy az erdőbe gurult.

Ott volt egy tábla rá volt írva, hogy tilos bemenni, mivel ők nem tudtak olvasni, ezért nem tudták mi van ráírva. Ló mama figyelmeztetése ellenére bementek az erdőbe a labdáért, de eltévedtek.

Sírni kezdtek, mert nagyon féltek. A fák tényleg egyformák voltak, ahogy anyukájuk mesélte.

Keserves sírásukra oda repült egy méhecske Zümi.

Sziasztok! Én Zümi vagyok a méhecske. Miért sírtok miért vagytok szomorúak?

Én meg Zsófi. Az öcsém Frici és a húgom Kis Felhő.

Sajnos begurult a labdánk az erdőbe és eltévedtünk mondta Zsófi.

A labdánkat sem találjuk és a kivezető utat sem mondta Frici.

Nem láttad a szivárványszínű labdánkat? Kérdezte Kis Felhő.

De láttam válaszolta Zümi. Majd megmutatta neki az elveszett labdájukat.

A kivezető utat is meg tudod nekünk mutatni? Kérdezte Frici.

Igen, gyertek utánam mondta Zümi. Majd egy picit megnyugodva elindultak Zümi után.

Közben Ló papa és Ló mama a csikócskák szobáikat festették. Zsófinak rózsaszínre, Friciét zöldre, Kis Felhőjét pedig lilára. A nagy csendre lettek figyelmesek, ekkor tűnt fel nekik, hogy a három csikócska sehol sincs. Aggódva keresték őket, de sehol sem találták őket.

A patakhoz sok állat szokott menni. Ezért megkérdezték az őzike családot, vaddisznó családot, a nyuszikákat, de még az egér családot is. Sajnos senki sem látta a három huncut kiscsikókat.

Legnagyobb félelmükben Ló papa és Ló mama az erdő felé vették az irányt.

Ekkor vezette ki a kis méhecske Zsófit, Fricit és Kis Felhőt az erdőből. A csikócskák nagyon megörültek szüleiknek. Ló papa és Ló mama megköszönték Züminek a segítséget.

Ettől fogva Zümi, Zsófi, Frici és Kis Felhő örök barátok lettek. Ettől fogva minden nap találkoztak és együtt játszottak. Kis Felhőt még az sem zavarta, ha futkározás közben testvérei ott hadják őt, mert Zümi ott marad vele. Mert Zsófival és Fricivel nehéz felvenni a versenyt még a kis méhecskét is ott hadják.

Így teltek napjaik a Ló családnak. Az erdőbe pedig soha többé nem mentek.

VÉGE