Kép forrása: pixabay
A pökhendi szarka.
A pökhendi szarka Zsiga,
Kerteket parkokat járja.
Megragad minden alkalmat,
Örül hogy kedvére lophat.
Ahol ő van, sok kárt okoz,
Élelemért küzd és harcol.
Mókust rigót galambot üldöz,
Verekedő és káros különc.
Kezdik unni szarka Zsigát,
Amit parkban kertben csinál.
Madarak mókusok szövetkeztek,
Ezért a parkban gyülekeztek.
Rigók galambok ki bátor,
Mindenki kinek számított.
Veréb Vendel oda ugrott,
Csirreg szól veletek vagyok.
Bátor vagy te veréb gyerek,
Meglátjuk majd, hogy mit tehetsz.
De azért örülünk neked,
Lássa szarka egységünket.
Galamb Géza vezérszónok,
Figyeljétek amit mondok.
Szarkát móresre tanítjuk,
A környékről elzavarjuk.
Első dolgunk összefogjunk,
Erős csapatot alkossunk.
Lássa tőle mi nem félünk,
A szarkát megfegyelmezzük.
Először mi szépen kérjük,
Rossz dolgáról letérítjük.
Ne verekedjen, ne lopjon,
Éljen tisztességes módon.
Van környéken park és sok kert,
Mindenkinek jut élelem.
Nem kellene ezért lopni,
Inkább meg kéne osztani.
Szarka éppen arra repült,
Figyelj pont rólad beszélünk.
Nagy képűen lökdösődik,
De azért ő érdeklődik.
No csak mi a vád ellenem,
Rajtatok kerek nagy szemem.
Mondták többen figyelj haver,
Csibész vagy és nagygazember.
Környékünkön nem viselkedsz,
Belénk kötsz, sajnos verekszel.
Nem vagy tisztességes madár,
Elutasítasz és felvágsz.
Szarka kiabált nem igaz,
Felszállt szárnyával oda csap.
Többen mondták hallgass végig,
Ne sértődj meg nekünk vérig.
Ahogy a sok madárt látta,
Inába szállt bátorsága.
Mindenre elszánt madarak,
Fegyelmezni készen álltak.
Valahogy de szarka nyugszik,
Lelki ismeretén múlik.
Hangosan még egyet vernyog,
Békésen ő csak hajlong.
Meglepőn bocsánatot kért,
Ígérte barátságban él.
Nem fog bántani senkit sem,
Maradna még a környéken.
Érzi nagy az össze tartás,
Ellene van mókus madár.
Gondolkodik másként beszélt,
Látszott is szemében, hogy félt.
Mondta halkan bánon kérését,
Nemszeretné ki közösítsék.
Ezentúl már jól viselkedek.
Élnék barátként mindenkivel.
Nemlopok és nem verekszek,
Hozzátok figyelmes leszek.
Nyugodt türelmes maradok,
Kedves madarak mókusok.
Bocsássatok meg itt nekem,
Ne legyen többé rossz hírem.
Mindenki elcsodálkozott,
Szarkától ilyet sosem hallott.
Mondták megbocsájtunk neked,
Szavadat te meg ne szegjed.
Élj tisztességes madárként,
Nyugodt legyen park, kert környék.
Jegyezd meg ez mindenkié,
Madaraké mókusoké.
Vigyázzál a természetre,
Egymásra és mindenkire.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Ezt a mesét írta: Erdődi Attila amatőr író, költő
2004-ben jelent meg első verses kötetem Versek címen .Magán kiadás , de a Könyvtárellátó is segített forgalmazásában . 2004-től vagyok az Amatőr Művészek Forumán és vagy Pieris oldalon Etele néven verseimmel írásaimmal . Ott megtalálható és olvasható 190 versem. 2016-ban az Info-Szponzor Kft kiadásában jelent meg Versekbe írt világom címen kö...