Kép forrása: Bodroghalmi Emese
A repülő kardigán.
Egy piros kardigán lógott a szárítón. Nem érezte jól magát. Utálta, ha kimossák, és vizesen kiterítik. Brrr! Amikor már épp kezdte magát nagyon sajnálni, eszébe jutott, hogy még mindig jobb, mintha szárítógépben száradt volna. Az kész katasztrófa! Hiába tudta, hogy előbb-utóbb kiszedik onnan, mégis mindig pánikba esett. Szóval akkor már sokkal jobb a tágas udvaron, a jó levegőn, a napfényben száradni, nem? De!
Épp eddig jutott a gondolkozásban, amikor odatelepedett mellé a szárítóra egy kismadár és csicseregni kezdett:
-Milyen szép piros vagy, mindig szerettem volna piros tollat! - A kardigán meglepődött. Ott van kiszolgáltatott helyzetben, és a madárka a színéről beszél. Egyből jobban is érezte magát. Az is eszébe jutott, hogy a kislánynak, aki hordja, ő a kedvenc kardigánja.
Beszélgetni kezdtek. A madárkát az érdekelte, mi van bent a házban, a kardigán pedig azt kérdezte, milyen madártávlatból a világ.
-Milyen jó lenne, ha én is tudnék repülni! -sóhajtott nagyot a kardigán.
-Úgy látom, van szárnyad -nézegette a madárka.
-Á, nem, azok ujjak, hosszúujjú kardigán vagyok.
-Hátha, azért megpróbálhatnád, csapkodj velük! A kardigán bátortalanul finceregni kezdett, de hamar abbahagyta.
-Nem megy ez nekem.
A kismadár trillázott egyet, erre odarepültek még ketten. Csicseregtek, füttyögtek, aztán huss, elszálltak. A kardigán megborzongott, a lemenő nap már nem melegítette annyira, és még nem száradt meg teljesen. Ekkor alkonyi szellő érkezett, meglebbentette a kardigánt. Utána szelecske jött, megcibálta az ujját. Aztán szél támadt, és a kardigán kicsit felemelkedett. Még erősebb szél kezdett fújni, a kardigán ujjai széttárultak, olyan lett, mint egy nagy piros madár. Megmozdult, és már majdnem felszállt. Ebben a pillanatban visszatért a három kismadár, megragadták és a szél segítségével felemelték.
-Hahó, repülök! -kiáltotta boldogan a kardigán.
És szállt a piros kardigánmadár, megnézte milyen felülről a világ! Mire lement a nap, a szél és a madarak hazavitték. Addigra éppen meg is száradt.
Ezt a mesét írta: Kalóz Edit Meseíró
Vagy az is lehet, hogy a macskák találták fel a dobozokat, csak nem tartják szükségesnek közölni velünk ezt a tényt.
Harangi Árpádné
2024-01-01 08:07
Kedves Edit! Megtetszett a kis mese hangosmese lett, felolvastam. Nem baj?
Kalóz Edit
2024-01-01 11:19
Kedves Harangi Árpádné! Örülök neki, köszönöm szépen! És boldog új évet kívánok!
Kalóz Edit
2024-01-01 11:33
Kedves Éva! Az üzenetírás után hallgattam meg, még egyszer köszönöm, hogy életre kelt a mese!