A tűzoltóállomás

A tűzoltóállomás.

Aznap valóban elvitte Lali a kedvenc kisautóját az oviba. Sárika óvó-néni, és a gyerekek is megcsodálták a járgányt.

- Gyerekek ezen a héten a tűzoltás lesz a témánk. - mondta az óvó-néni.

- Először is, szerintetek miért van szükség a tűzoltókra?

- Azért, hogy eloltsák a tüzet. - mondták hangosan a gyerekek.

- És miért fontos eloltani?

- Azért, hogy ne égjen le a ház!

- Miért fontos a ház?

- Azért mert abban laknak az emberek!

- Nagyon ügyesek vagytok! Most rajzoljatok le, egy tűzoltó autót. Lali ide teszed az asztalra kérlek a kisautódat? Ez is segíthet a rajzolásban.

   Miután a gyerekek elkészültek a rajzokkal, Sárika óvó-néni kitűzte őket a falra. Szebbnél szebb alkotások születtek. Mondanunk sem kell, hogy kint az udvaron mindenki tűzoltósat játszott. Minden létező tüzet eloltottak, szirénázva szaladgálva.

  Délután Lali nagyon boldogan ment haza.

- Apa! Képzeld! Holnap meglátogatjuk a Tűzoltóságot. Sárika óvó-néni mondta. Már alig várom!

- Biztosan nagyon izgalmas lesz! - mondta Apa.

  Másnap reggel aztán még ébresztő sem kellett Lalinak, már öltözködött is. Az egész csoport Sárika óvó-nénivel, és Bori-óvó-nénivel elsétált a tűzoltóállomásra. Ott aztán nagyon kedvesen fogadták a gyerekeket. A tűzoltó bácsik körbe vezették őket, először is megmutatták a gyerekeknek az óriási tűzoltóautókat, megnézték a kerekeket, és még fel is ülhettek a vezető mellé. Majd megnéztek egy mesefilmet a tűzoltásról, hogy mire kell figyelni otthon, hogy ne gyulladjon ki semmi, és mit kell tenni, ha még is baj lenne. A gyerekek vittek ajándékba az óvodában készült rajzokból, cserébe pedig kapott minden kis ovis egy egy kifestőt, ami a tűzoltók életéről, munkájáról szólt. Boldogan lépegettek haza felé, mert ez óriási élmény volt. Otthon aztán volt mit mesélni…

- Képzeljétek el, hogy nagyon kell vigyázni a gyufával, azzal nem szabad játszanunk, meg a vasalót sem szabad bedugva ott felejteni, meg a gáztűzhely elektromos gyújtójával sem szabad nekünk gyerekeknek játszani, és a konnektorba sem szabad semmit bedugni! - mondta el egy szuszra Lali.  - És ha mégis baj van, szólni kell egy felnőttnek, hogy jöjjön gyorsan, de ha nem sikerül, akkor a 112-őt kell hívni.

- Ti aztán igazán sokat tanultatok! - álmélkodott Anya! - Akkor kié is ez a sisak?

- Jaj de jó! Köszi Anya! - Lali fejére húzta a tűzoltósisakot, és már ment is játszani a kedvenc kisautójával.

- Az az egy már biztos, hogy ha nagy leszek, akkor tűzoltó leszek! - ígérte meg futtában Lali.