A tűzről pattant esőcsepp

A tűzről pattant esőcsepp.

A tűzről pattant esőcsepp

Kipp-kopp kopogok,
Esőcseppecske vagyok.
Hozzád jöttem, és most itt,
Az ablakodban csillogok.

Mielőtt még tovább megyek,
Gondoltam, hogy szólok neked,
Milyen nagyon örülök, 
Hogy megint nálad öntözök.

Csorgok tovább, le a földbe,
Hol felkeltek egy kis magot.
El is mondom neki nyomban,
Nőjön meg az ablakodban.

Megismered őt majd egyből,
A legszebb virág a kertedből.
Hajnalban meg pára leszek,
Szép csendben intek neked.

Felszállok egy nagy felhőre,
Tengerre szállunk, hegytetőre,
De visszatérek, s kopogok, kipp-kopp.
Ablakodban megint neked csillogok.