Barion Pixel

Állatkert a szobában

  • 2024.
    jún
  • 29

Gigi nagy gonddal rakosgatta a színes kockákat a kisasztalon. A medvék barlangja már kész volt, a majmok kifutójában fák sorakoztak, a vízilovak kis tavacskát kaptak. Csodás lesz az új állatkert! Ám ekkor Anya bekiáltott a konyhából:
- Gigi, pakold el ...

Kép forrása: freepik.com

Gigi nagy gonddal rakosgatta a színes kockákat a kisasztalon. A medvék barlangja már kész volt, a majmok kifutójában fák sorakoztak, a vízilovak kis tavacskát kaptak. Csodás lesz az új állatkert! Ám ekkor Anya bekiáltott a konyhából:

- Gigi, pakold el szépen a kockáidat! Mindjárt vacsorázunk!

Micsoda?! Jaj, ne! Hiszen csak most kezd izgalmas lenni a játék! Mindjárt megnyílik az állatkert, érkeznek a látogatók! Még hogy vacsora!

- Bárcsak elbújhatnék az állatkertemben! Anya nem találna rám. Egész éjjel fent maradnék játszani! – ábrándozott Gigi.

Behunyta a szemét, és nagyon erősen arra gondolt, hogy akár a görény odújában is megbújik, csak ne kelljen ma kezet mosni, rendesen ülni a vacsoránál, a végén pedig lenyelni a kanalas vitamint. Felállt, körbeforgott, tapsolt hármat, a lábával is dobbantott hármat, és várt egy kicsit, hátha hat a varázslat.

Amikor újra kinyitotta a szemét, lyukakkal teli homokdombokat látott maga körül.

- Te jó ég! Ez a szurikáták birodalma! Az állatkertben vagyok! Sikerült!

De hol vannak az állatok? Mindegyik alszik már? Az nem lehet…

Ekkor Gigi furcsa hangokat hallott a távolból. Ütemes pufogást, mintha valaki ugrálna az ágyon. Pedig azt nem szabad! Gyorsan felmászott az egyik dombra, onnan kilátott a kerítés fölött a szobájára. Nem hitt a szemének! Az ágyát majmok lepték el, és boldogan viháncoltak rajta. Már éppen rájuk kiáltott volna, hogy azonnal hagyják abba, amikor elrepült a feje felett egy labda. A víziló dobta oda egy fókának, aki pörgetni kezdte az orrán.

- Óvatosan! Még levertek valamit! – kiáltotta Gigi rémülten.

- A könyvespolcra ne mássz fel, kérlek! – szólt könyörögve a pandának.

- Jaj, a babakonyhám! Gyere ki onnan, mindent összetörsz! – rivallt rá az elefántra, aki épp egy kisszékre készült leülni a hatalmas popójával.

Gigi elkeseredetten roskadt le egy kiszáradt fatörzsre. Nem bírt az elszabadult állatsereggel.

- Én itt bent csücsülök, ezek a banditák meg felforgatják az egész szobámat! – sóhajtotta.

Ráadásul a gyomra is korogni kezdett. Körbenézett, hátha talál valami finom falatot. Az oroszlánnál nyers húscafat piroslott. A madárházban magok hevertek a földön. Az őzek etetőjéből széna csüngött. A pingvineknél nyers halak bűzölögtek.

- Fúj! Akkor már inkább a kanalas vitamin! – adta meg magát Gigi. Forgott, tapsolt, dobbantott, és már szaladt is kezet mosni, nehogy lekéssen a vacsoráról…

Herbert-Radó Ágnes, Kezdő meseíró

Gyerekkorom óta nagyon szeretek olvasni. Óvodáskorú kislányom mellett most újra alkalmam van elmerülni a mesék világában. Csodálattal olvasom a jobbnál jobb meséket. Fordítóként a fogalmazás nem áll távol tőlem, ezért úgy gondoltam, én is megpróbálkozom a meseírással. Remélem, sikerül örömet szereznem a gyerekeknek!

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások