Apolló és Fefe Baba csodás kalandja - A sünilak

Apolló és Fefe Baba csodás kalandja - A sünilak.

Fefe Baba és Apolló csodálatos kalandja - A sünilak

Hol volt hol nem volt, volt egy naaaagy feketeeee, szőőőőrös kutyuska úgy hívták, hogy Apolló.

Apollónak volt egy nagyon cuki kis pajtás, úgy hívták, hogy Fefe Baba.

Fefe Baba és Apolló mindig csodálatos kalandokban vettek részt.

Egy novemberi esős napra ébredtünk. Fefe Baba és Apolló mint rendesen korán felébredtek, és játszottak egy picit a szobájukban, megitták a reggeli tejecskét, és ébredeztek.

Már felöltöztek, fogat is mostak ügyesen és kifelé indultak volna az udvarra, hogy a délelőttöt falevelek rendezgetésével töltsék, de Anya szólt, hogy gumicsizma és esőkabát is kell, mert szakad az eső. Juhééé kiáltottak fel a fiúk. Akkor van pocsolya is és lehet ugrálni!!! Anya csak kacagott rajtuk, mikor szépen felsegítette Fefének a gumicsizmát és begombolta a kabátját.

A fiúk nagyon jól szórakoztak. Sok pocsolya volt az udvarban, versenyeztek ki tud nagyobbat ugrani és a másikat minél jobban lefröcskölni. A nagy játék közben Apolló észrevette, hogy valami mozog az egyik falevél kupac alatt amit a fiúk pár napja hordtak össze. Odasiettek, hogy megnézzék mi lehet az. Meglepődve látták, hogy egy kis röfögő tüskés valami próbál helyezkedni a levelek alatt. Apolló odadugta az orrát ahol a kis kupac utoljára megmozdult, de sietve el is kapta onnan mikor megérezte, hogy ez a kupac bizony nagyon szúrós.

• Nahát mi lehet ez? – kérdezte Apolló
• Nem tudom - vágta rá Fefe Baba, de az biztos, hogy nagyon szeretne elbújni.

A fiúk megvárták, míg szúrós kis lény kibújik a levelek alól, és bemutatkoztak neki.

• Én Fefe vagyok, Ő pedig Apolló, mond te ki vagy és mit csinálsz a levelek alatt?
• Gusztáv vagyok, Éles Gusztás, és helyet keresek éjszakára magamnak és a családomnak.
• Nagyon örülünk Gusztáv mosolyogtak a fiúk, de miért szúrtad meg Apolló orrát?
• Jaj nagyon sajnálom, ez nem direkt volt. Tudjátok én sün vagyok, így védekezem a nagyobb lények ellen.
• ÓÓÓÓÓ értették meg a fiúk, miért olyan tüskés Gusztáv egész háta.

Gusztáv, azaz Guszti ahogy a barátai hívták, elmesélte a történetét. A régi kis odujukat lakhatatlanná tette a víz, ezért kénytelenek új otthont keresni maguknak, Gizikével a feleségével, meg a 3 kis csemetével.

• Ebben a nagy esőben, elvitte az alapot a víz, és átázott a tető is. Sajnos nincs hova mennünk. Már két napja kutatok a környéken hátha találok valamit.

Fefe Baba és Apolló elhatározták, hogy segítenek új barátjuknak, ezért felajánlották, hogy lakjanak a kisházban ahol a játékok voltak. Guszti kedvesen visszautasította és elmondta a fiúknak, milyen otthont is keres a kiscsaládnak.

• Tudjátok nekünk egy meleg puha hely kell, ami nem túl nagy és könnyen el tudjuk rejteni.

A fiúk most már kezdték elképzelni, hogy milyen otthonra is gondolt a süni, de későre járt, eljött az ebéd ideje, így be kellett menniük. Megígérték, hogy délután visszajönnek és segítenek a keresésben.

Ez így is történt, ebéd után az alvás következett, de előtte megkérték Anyát, hogy mikor újra kimennek a barátjukhoz, had vigyenek neki valami élelmet, mert biztos nagyon éhes már.

Anya készített össze Gusztinak és a családjának is diót, gesztenyét és almát, amit elcsomagolt egy dobozba, hogy könnyebben kitudják majd vinni az udvarra.

Közben Apa is hazaért. A fiúk ébredés után, míg az uzsonnájukat ették elmesélték Apának új barátjuk történetét, és hogy mindenképpen szeretnének neki valahogy segíteni. Apa kis gondolkodás után elővett egy papírt meg ceruzát és vonalzót és rajzolni, meg vonalakat húzogatni kezdett. Lerajzolt egy csodás kis odút ami fából könnyűszerrel meg lehet építeni, telepakolni levéllel és jól el lehet rejteni, ahogy a sünik szerették volna.

A fiúk nagyon boldogok voltak, nagyon sokat segítettek apának elkészíteni a sünlakot. Sokági dolgoztak rajta, már majdnem vacsora idő volt, mire végeztek vele. Boldogan siettek és keresték meg Gusztit, hogy megtalálták a lehető legcsodásabb kis otthon a számukra.

Guszti ujjongott mikor meglátta mit készítettek Apával a fiúk. Olyan boldog volt, hogy majdnem táncra perdült.

Eldugták a sünilakot a kertiszerszám tároló mellé, a diófa alá, közvetlenül a komposzt kupac szomszédságába. Itt védett helyen lesz, mindig találnak pár falatot, és lehulló nagy diófa levelek majd meleggé varázsolják a kis otthont.

• Ó-Ó szólalt meg Apolló. De úgy nem lesz meleg az lakban, ha napok óta esik, és minden levél vizes.
• Jaj erre nem is gondoltunk , kezdett Fefe is aggódni.
• Semmi baj gyerekek - szólt Apa, majd a leves zsákból szerzünk leveleket a melegen tartáshoz.
• Jaj de jóóóóó, - éljeneztek a fiúk.

Berendezték a sünik helyét, és bekészítették az elemózsiát, ami Anyától kaptak. Bőven elég lesz még egy hétig is, de addig egész biztosan amíg ez az esős idő kitart.

Közben Guszti elment, hogy beköltöztesse a családod is az új otthonba. Mindenki nagyon hálás volt a fiúknak és Apának ezért sok munkáért és kedvességért amit kaptak.

Apolló és Fefe jó barátai lettek Gusztinak és Gizikének, meg a három fiúnak - Zokninak, Tüskésnek és Diónak – akikkel sokat játszottak együtt, és sokszor segítettek élelmet keresni ebben a hideg időben.

Itt a vége fuss el véle, aki nem hiszi a mesémet, látogasson el a kertbe a nagy diófa alá és kérdezze meg a süniket, hogy igaz-e a történetem.