Barion Pixel

Az erdő lakói


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/
  • 2023.
    feb
  • 08

Az   erdőlakóit   mindig  tiszteld,Kicsi  és  nagy  állatait  védjed.Természet  az  erdők csodái  Ők,Élet    jövő  legyen  velük  örök.
Tudd  meg  hogyan  élnek   erdő  lakói,Élet  a  természet  kedves  hősei.A  mesékben  sokszor ők   jó barátok,Tudju...

Kép forrása: saját

Az   erdőlakóit   mindig  tiszteld,
Kicsi  és  nagy  állatait  védjed.
Természet  az  erdők csodái  Ők,
Élet    jövő  legyen  velük  örök.

Tudd  meg  hogyan  élnek   erdő  lakói,
Élet  a  természet  kedves  hősei.
A  mesékben  sokszor ők   jó barátok,
Tudjuk  a   valóság,  egy   kicsit  mást  mond.

Lehet  tanulsága,  pedig csak  mese,
Gyerekeknek  sok  állat   a kedvence.
Kezdem  a  mesét  meg  értsétek  őket,
Ne  bántsátok,   szeretve  kedveljétek.

Tudom   legtöbbjüket  már ismeritek,
A  barátság  életre  szolhat     lehet.
Itt  van mindjárt barátunk   Samu  a  sün,
Az  úton   ballag, néz  és  megy  egyedül.

Meglátta   Liza a  nyúl,  kérdezi  hová mész,
Megyek  a  nagy  tölgyfához,  ott   pihennék.
Tudod  tőle  van nagyon  sok  emlékem,
Köszön   és  mesél,  azóta    szeretem.  

Mondja   erre    ő boldogan,    időt áldoz,
Már  ketten  mentek  tovább,  a  nagy fához.
Szereti  a  mesét, azért  érdeklődik,
Hátha   hall  olyat,  amitől  okosodik.

Mentek  tovább  köszönt  nekik  Misi  mókus,
Kérdezte  hova  mentek,  mennék   én is.
Képzeld  el van  egy  tölgyfa,  aki  mesél,
Akinek  története   mindent   megér.

Én  is szeretem  a  jó    mesét,
Nevetve   mutatták,  kedvük  örömét.
Fán   figyel   Ida  a  kis  medvebocs,
Szeretnék  veletek  menni, mindjárt,  most.

Hová   siettek,  mondjátok meg  nekem,
Örüljek   nekem  is legyen  jó  kedvem.
Képzeld  el  van  egy  tölgyfa,  aki mesél,
Akinek  története,   mindent   megér.

Ez  már   tudjátok,   engem  is   érdekel,
A    medve  örömében,  bukfencezett.
Liza  Misi,    Ida  Samu   jó  barátok,
Mennek  tovább  az úton   a tölgyfához.  

Vicceltek  és   ugráltak örömükben,
Ölelő  pajkos nap   kíséretében.
Hallani   akartak   már egy  jó  mesét,
Meghallgatni  a  tölgyfa   történetét.
  
A  kis  barátok  végre oda értek,
Fa    üdvözli  és  köszönti  őket.
Megtudhatnám  hozzám,  miért jöttetek,
Süni  szólt  jöttünk  hallgatni  mesédet.

Szeretnénk  hallani   tőled   sok  csodát,
Neki   ők   kedvesen,   egyszerre  mondták.
Szép  élménnyel  szeretnénk  haza térni,
Történetedből  mindent  megérteni. 

Tudom   is  mesémet,   én hol kezdjem,
Annyi  de annyi minden,   történt  velem.
Már  régóta  élek  itt  az  erdőben,
Ültettek   tán , de lehet  véletlen.

Mikor  én  még  kis   facsemete  voltam,
Életem  is  egész  más volt a  múltban.
Itt  e  helyen,  gyökeret  eresztettem,
Fa  társaimmal  együtt,  növekedtem.

Még  annyit  tudok,  százéves  elmúltam,
Bizony  az évek,   elszaladtak   gyorsan.
Magasra  nőttem, erős,  vastag  törzsem,
A   szép  lomb  alatt,   a vendég  megpihen.    
 
Képzeljétek  el ,  olykor beszélgetünk,
Örömöt   bánatot,  mi is ismerjük.
Nektek  egy szép történetet  mesélek,
Régen  volt, de rá  ma  is  emlékszek.

Nekem   nagynak,  tágasnak  tűnik  erdő,
Messze  látok  és  néztem  erre  ki  jön.
Járnak   erre  állatok  és  emberek,
Vannak  köztük  jók, rosszak  és kedvesek.
 
Nektek  érdekes  lesz,    mit  most   mondok,
Akkor  én  zajt  és  sok  lépést  hallottam.
Kik  sietnek  hát  erre,   oly   gyorsan,
Jött   állat  sereg   hasonlók,    mint  ti.

Együtt   jöttek  szüleikkel   sétálni.
Hallottam  mindent ,   ahogy beszéltek,
Mondták  gyönyörű  és csendes ez a  hely.
Jókedvűen  körém , bátran   leültek.

Elmondták  egymásnak,    történetüket,
Megjegyeztem   és   elmesélek  egyet.
Csoportban  ültek   az   állat  „gyerekek”,
Kicsit  távolabb   tőlük,   a  felnőttek.

Nevükre  én   némelyiknek   emlékszem,
Köztük   volt  a   vaddisznó  anya,  Fanni.
Ő  tudott  tán,   a  legjobban  mesélni,
Urát  elküldte  hát ,     makkot   szedni.
  
Mondta  neki , Géza  jó  sokat  szedjél,
Mind  a kilenc  kicsinket, úgy  meglepném.
Nekik  én  egy makktortát  készítenék,
Születés  napjukra ,    kedvükre   tennék.

Volt  a  Szutykos   a  Patyi  és   Durcás,
Negyedik  volt  nekik,    a Marcipán.
Bizony  kiderült  sokan  voltak, többen,
A   kicsik  úgy  összesen,   kilencen.

Hát ahogy én emlékszem,  még  volt  Virgonc,
Sületlen  a  Hosszú  orrú,   és  Bendegúz.
A  kicsit kövér malac,   Mindig  éhes,
És  mesélte  tovább,  a  történetet.

Szegény  Gézának , volt  tennivalója,
A  szedésnek  meg lett,  az eredménye.
Néhány  óra múlva,  megszedte  zsákját,
Haza  hozta  ö  büszkén,  erős  hátán.

Mikor  meglátták a  sok   hozott   makkot,
Egyszerre  a    kilenc süldő  visított.
A  mindig éhes,   már spájzolni  akart,
Rászóltak   ne    lopj,    látszik  nagy a hasad.

Tudjátok  hogy őt  otthon,   nagyon  vártuk,
Amikor  megjött,    nagy  volt   boldogságunk.
És  egy jó   családi összefogás lett,
Szorgalmával   mindenki  besegített.

Nem  is  egyszerű  rendet  teremteni,
Ahol  sok  kis  süldőt,   kell felnevelni.
Na  és  a  frissen  szedett makk  illata,
Tudjátok  az  orrukat,   csiklandozta.

Sikerült  végül ,  megbeszélni  velük,
Jobb  lesz békésen csinálni,   ezt együtt.
Szutyinak   Patyinak,  mondtam mosson kezet,
A  többieknek  hogy,  bele  ne  egyenek.

Elmondom   azért  volt összevisszaság,
Ha  nehezen,    de  elkészült  tortánk.
Jó  látni  mikor  együtt  van  a család,
Ők  nagy  étvággyal  ették,   a makktortát.

Mindenkinek  jutott,  úgy három  szelet,
Amikor  ettek  hangosan,  röfögtek.
Úgy  be laktak,  utána  meg   büfögtek,
Bizony  nem  felejtem  el,   jó kedvüket.

Vaddisznó  Fanninak ,  élményt  jelentett,
Többieknek  is ,  jó  kedvet  kerített.
Egy  élménnyel  ők,  gazdagabbak  lettek,
Megköszönték   neki,  majd   útra   keltek.

Kedves  barátaim , legyen  most   ennyi,
Tudom   kezdtek  ti  is,  éhesnek  lenni.
Köszönjük  a  mesédet ,  nagyon  tetszett,
Elmeséljük  otthon,  a  szüleinknek.

Érjétek  be  most,    e   szép  mesével,
Várlak  titeket,  máskor is, jó szívvel .
Készülődtek  , de maradtak  is  volna,
Megköszönték   majd    elmentek,     haza.

 

Erdődi  Attila, amatőr író, költő

2004-ben jelent meg első verses kötetem Versek címen .Magán kiadás , de a Könyvtárellátó is segített forgalmazásában . 2004-től vagyok az Amatőr Művészek Forumán és vagy Pieris oldalon Etele néven verseimmel írásaimmal . Ott megtalálható és olvasható 190 versem. 2016-ban az Info-Szponzor Kft kiadásában jelent meg Versekbe írt világom címen kö...


https://smaragdkiado.hu/termek/varazslatos-mesketek-1-meseerdo/

Vélemények a versről

Erdődi Attila

2023-05-16 10:48

Kedves Szavazó ! Köszönöm szépen hogy mese versemre szavazott és hogy olvassa verseimet. Tisztelettel Erdődi Attila



Sütibeállítások