Babóca, a kiselefánt

Babóca, a kiselefánt.

Babóca a kiselefánt

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy elefánt, akit Babócának hívtak. Babóca a korához képest egy kicsi elefánt volt. Szomorkodott is emiatt és irigykedett a többi elefántra a méretük miatt.

Volt egy ellensége, Hambi, akit nem kedvelt, mert állandóan kicsúfolta. Amikor meglátta Babócát, mindig ezt mondta:

• Jaj, itt van Babóca, a mini elefánt! Az elefántok nagyok, de ő nem az, inkább törpe. Hahaha!

Babócát sajnos sokat csúfolta Hambi, és emiatt rengeteget sírt. A szülei próbálták vigasztalni, és beszéltek Hambi szüleivel is, de hiába, a csúfolódás nem maradt abba.

Egy nyári napon az erdőben Hambi és Babóca összetalálkoztak, és Hambi ismét gúnyolódni kezdett. Nem vette észre a fa alatt elrejtett elefántcsapdát.

• Vigyázz Hambi, csapda! – kiáltott fel Babóca.

De Hambi meg sem hallotta a figyelmeztetést a saját kacarászása miatt, és a ketrec egyszer csak rá esett. Hambi kétségbeesetten jajveszékelni kezdett:

• Segítség! Segítség!

Babóca nem tudta, mi tévő legyen, hiába haragudott Hambira, amiért folyton bántotta őt, mégsem tudta otthagyni a pácban.

• Ne félj, Hambi, segítek neked kiszabadulni!- mondta.

Törte a fejét, hogyan szabadíthatná ki a csapdából Hambit. Egyszer csak a ketrec mellett megpillantott egy kis gödröt. Elkezdte mélyíteni. Addig ásott, míg hamarosan kilyukadt a ketrec belsejében, így Hambi ki tudott mászni a csapdából!

Hambi nagyon hálás volt Babócának, amiért megmentette az életét, azonnal megbánta eddigi gonoszságát, és így szólt:

• Ne haragudj Babóca, amiért folyton undok voltam veled! Ígérem, többé nem gúnyolódok rajtad, hiszen már tudom, hogy nem az a lényeg mekkora egy elefánt teste, hanem hogy mekkora a szíve!

Hambi megtartotta ígéretét, soha többé nem csúfolta Babócát a mérete miatt. Ezentúl a két elefánt mindig együtt játszott, és elválaszthatatlan jó barátok lettek!