Kép forrása: Saját
Bagoly és a szeleburdi kismadár 7..
Ezen a reggelen bagoly egy fütyülő hangra ébredt. A hang ismerős volt, hiszen akkor szokta hallani, amikor teát főz, és felforr a víz a teafőzőben.
De most bagoly még álmában sem főzött teát.
- Felébresztettelek? - kérdezte Pletyi.
- Mit mondjak! Úgy meglepni, ahogy te szoktál, igazából senki sem tud! - ismerte el a bagoly a két csőre között motyogva.
- Igazán? - kérdezte kihúzott háttal Pletyi, aki ezt nagy dicséretnek vette.
- Ma én főztem neked teát! - mondta a kismadár, miközben kötényben serénykedett bagoly konyhájában. - Nem fogod elhinni, hogy mi történt! - mondta, miközben nyújtotta a teát Uhunak. Uhu a meglepetések sorozatától csak ült az ágyon, és fáradt szemekkel fogadta a teát Pletyitől.
- És mi történt? - kérdezte gőzölgő teával a kezében bagoly.
- Jaj! Már alig bírtam kivárni, hogy felébredj végre és elmesélhessem! Egyébként mindig ilyen sokáig alszol? Na mindegy, az a lényeg, hogy már mondhatom! Azt képzeld el, hogy süni milyen agresszív! - kezdett bele mondandójába a kicsi. Bagoly szemei most kikerekedtek, és teljesen felébredt.
- A süni? Agresszív? - kérdezte teljesen megdöbbenve bagoly.
- Igen! Te még nem láttad? Na azt képzeld el, hogy repülök a szokásos utamon, lenézek a fák közötti csapásra, és azt látom, hogy süni összegömbölyödve, a tüskéivel akarja megtámadni az ott alvó egérkét! De ekkor majdnem neki repültem egy fának, így nem láttam a támadást. Most mond meg! Szegény egérke, biztosan tele van sebesüléssel! Na, de ez mind hagyján! Láttad már milyen lepusztult szürke ruhákban jár-kel a fácántyúk? Egyáltalán nem ad magára! A párja meg a fácánkakas milyen csillogós színes tollakkal ékeskedik! Nem is értem mi tetszik neki abban a tyúkban! - mesélte felháborodva a történeteit Pletyi. - A medve meg lusta! - folytatta panaszáradatát a kismadár.
- Na de hát a medve? Lusta? - hitetlenkedett Uhu, mikor végre szóhoz jutott.
- Igen! Lusta! Már mindenki ebédelt mire ő nagykegyesen felébredt!
- Te kismadár! Sok bajod lesz még! - csóválta fejét a bagoly.
- Miért? Már megint mit csináltam? - kérdezte megszeppenve a kicsi.
- Hát tudd meg kismadár, hogy süni a kisegeret a vércsétől akarta megmenteni. Azért ment közel az alvó egérkéhez, hogy nehogy elragadja a vadász madár. A tüskéivel riasztotta el. A kisegér mesélte nekem, hogy milyen kedves volt vele süni. - mondta bagoly a kicsinek, aki egyre jobban fújta fel a tollait szégyenében. - A fácántyúk pedig nagyon okos asszonyság. Nem hiába hord ám olyan egyszerű ruhát. Ha jól megfigyeled, szépen beleolvad a környezetébe! Ez különösen akkor jön jól, amikor a tojásait költi lenn a földön a fészkében, vagy a csibéit vezeti. Tudod nem mindenki költ fenn a fán biztonságos fészekben. - sorolta tovább a bagoly.
- Jól van! Ezeket nem tudtam! - vallotta be Pletyi. De akkor most már mond el, hogy a medvével mi van? Biztos azt is rosszul gondoltam! - ismerte el a kismadár.
- Igen, igen! Szóval a medve. Egész éjszaka nem aludt, mert a kis bocsok betegek voltak, és orvoshoz kellett őket vinni, meg ápolni. Ezért aludt olyan sokáig másnap. Pletyi most igazán szomorúan nézett bagolyra.
- Mindent elrontok igaz? Nincs olyan erdő lakó, akit ne bántottam volna meg! - mondta szomorúan Pletyi.- Igazán nem tudom mit tegyek. - eresztette le szárnyit a kicsi.
- De hát a többiektől már bocsánatot kértél nem? - kérdezte Uhu. Pletyi csendben ingatta a fejét.
- Úgy alakult, hogy mindig más dolgom akadt. Ezért aztán nem volt rá időm! - vallotta be a kismadár. Bagoly elgondolkodva vakarta a fejét.
- Mit is tehetnénk! Mit is tehetnénk! Tudod mit, most menj haza pihenni. Holnap kitalálunk valamit. - javasolta Uhu.
- De megígéred? Kitalálunk? - nézett kérlelőn Pletyi bagolyra.
- Megígérem! - mondta bagoly. - Ne aggódj, minden rendben lesz! - nyugtatta szeretettel a kicsit.
Folyt.köv. https/www.esztimese.hu
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki hozzászól!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
PRÉMIUM
Ezt a mesét írta: Eszti-mami amatőr meseíró
Üdv! Magamról: Már gyermekkoromban sokat meséltem a kisebb testvéreimnek, amit nagyon szívesen hallgattak.Majd a gyermekeimnek, és most a kis unokáimnak. Sokszor hallom, hogy " mami mesélj még"! Előfordult többször is, hogy ez volt a kérés: "meséld el újra " azt a régebbi mesét! Nos ezért elkezdtem leírni őket, hogy ne merüljenek a feledés homályába ezek a kis történetek. Bízom benne, hogy más gyermekekn...