Cirmos boldogság

  • 2022.
    dec
  • 09

Félszegen didergő dorombművész

elhúzott nótával, ez voltam én.

Visszavonultan várakoztam,

karmaim dagasztotta nyúlós csendben.

S egyszer csak a tejútról csöpögő

könyörület langymeleg cseppjei

hulltak macskamancsaim elé.

És most hangszerem új dalra hangolom,

bajszomon ott ül az enyhe remény,

hogy hírül hordja most e tiszta dúr,

létezik a cirmos boldogság.

S nem úszik el, mint ficánkoló csacska halacska,

mert én vagyok az, Iván, a macska!
 Én, kedvesem, kedvesen, egy kedves kandúr!

Szilágyi Emese, amatőr író

Ezt a mesét írta: Szilágyi Emese amatőr író

????