Cirmos boldogság.
Félszegen didergő dorombművész
elhúzott nótával, ez voltam én.
Visszavonultan várakoztam,
karmaim dagasztotta nyúlós csendben.
S egyszer csak a tejútról csöpögő
könyörület langymeleg cseppjei
hulltak macskamancsaim elé.
És most hangszerem új dalra hangolom,
bajszomon ott ül az enyhe remény,
hogy hírül hordja most e tiszta dúr,
létezik a cirmos boldogság.
S nem úszik el, mint ficánkoló csacska halacska,
mert én vagyok az, Iván, a macska!
Én, kedvesem, kedvesen, egy kedves kandúr!
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Volt egyszer hérom kisnyúl, Málna, Szöszmösz és Büdi, ki bundáját naphosszat keféli. Ezek a nyuszik soha semmit nem tettek, egész álló nap csak heverésztek. Azonban van egy nagyon rossz szokásuk, doh...
Elolvasom
Marci minden évben ugyanazt a két dolgot kérte karácsonyra. Hogy egész nap hulljon a hó és, a karácsonyfa alatt a vágyott ajándék lapuljon. – Egyelőre havazik – állapította meg ébredéskor az ablakon kinézve....
Elolvasom
– Jó éjt – drágám suttogta anya, miután jó alaposan betakargatta a kislányt. Adott még egy utolsó puszit a homlokára, kiment a gyerekszobából és halkan behúzta maga után az ajtót. Csenge befordult a fal fel...
Elolvasom
Gyöngyhalászok kis bárkájukkal az Óceánon igazgyöngy után kutatnak,abban reménykednek, s bíznak hogy ez nemcsak remény, s álom hozzá is juthatnak.Hónapokat töltenek így el, harcolva az Óceánnal, vihar...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Szilágyi Emese amatőr író
????