Kép forrása: Mecséri Éva, saját fotó
Cseppecske.
Folyik folyó, folyik patak,
életem is tova halad.
Beleléptem, meg sem állt,
patakmeder fogta át.
Sok dolgában vitte hát,
életadó otthonát.
Felüdített mezőt, fát,
mindent, mit a habja várt.
Földi tájon messze járt,
minden cseppje égbe szállt.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Kertek alatt nagy hideg, kukucskál egy hógyerek. Fúj a szél és hideg van, a tél foga kivillan. Gondolkozik, elmereng, Ez a nap most megfelel? Megrázzam a szakállam? Gyertek, fiúk, utánam! A hideg...
Elolvasom
A két mackó testvér elválaszthatatlan jó testvér, és jó barát is volt egyben. Most is éppen ott játszottak a kerek erdő közepén. Kergetőztek, bukfenceztek, bújócskáztak, egész nap. Hanem egyszer bújócska k...
Elolvasom
A Dunánál, Angyalföldön Túl az irodák során Állt egy behemót panelház Abban éldegélt Jolán. Jolán nem volt éppenséggel Kedves idős mama-típus Alaposan kihasználta Hogy hallása fantasztikus. E...
Elolvasom
Felébredt már Tavasz Tündér, Tovább nem henyélhet! Nyújtózkodik, pálcájával Búcsút int a télnek. Vígan ugrál ágról-ágra, Rügyek kibomlanak, Virág bújik ki a földből Amerre elszalad. Erdőn, mezőn...
Elolvasom
Ezt a mesét írta: Mecséri Éva író, költő
Kedves gyerekek! Olvassátok szeretettel szívemből nektek született meséimet, verseimet! Szeretettel: Éva