Csoda a reményben!

Csoda a reményben!.

Volt egyszer egy lány, aki

nagyon hitt a csodákban.

Minden nap újabb és újabb

kalandokat élt meg a fejében,

de sosem adta fel a reményt,

hogy egyszer valóban meg is

történhetnek ezek a csodák.

A lány úgy gondolta, hogy

minden ember jó. Mindenkit

szeretett és elfogadott úgy, ahogy

volt. Nem érdekelte, hogy mások

milyen színű bőrrel vagy

tettekkel rendelkeznek, ő

mindenkiben csak a jó oldalát

kereste.

De lány legjobban a

szeretetben hitt. Hiszen tudta,

hogy ha szeretettel és a tisztelettel

kezeljünk az embereket, akkor azt mi is visszakapjunk tőlük. És

igaza is volt!

A lány kalandjairól gyönyörű

meséket írt, verseket alkotott

énekeket komponált.

A szavakból megfelelő hangulatot

varázsolt ki, amelyek átjárták a

világot, és mindenkiben egy kis

csodát ébresztett.

Egy nap azonban a lány

észrevette, hogy sokan nem

osztják a véleményét. Voltak, akik szerint a világ tele van

gonoszsággal és csalódással.

De a lány nem adta fel.

Továbbra is hitt a csodákban és

megosztotta a világgal.

És a lány meséi, versei és dalai

továbbra is inspirálták és

megragadták az emberek

szívét. Hiszen az a hit, hogy

minden emberben van valami

jó, hogy léteznek csodák, és

hogy a szeretet mindenkit

összeköt, egy olyan erő, ami

átváltoztathatja a világot. És a

lány egy kicsit a világot is

szebbé varázsolta az általa írt

mesékkel, versekkel és

dalokkal.