Cuki

Cuki.

Cuki

Amikor Lili még ovis kislányként élte napjait, volt neki egy kis hörcsöge, akit Cukinak hívtak. A kislány nagyon szerette a hörcsögét, ott lakott a szobájában az ágyával szemben a szekrényen, a polcon.

Lili minden reggel először a ketrechez ment. Megetette, megitatta, megszeretgette Cukit, és úgy ment az óvodába. Amikor hazaért, az első útja akkor is Cukihoz vezetett, megetette, megitatta, megszeretgette, és úgy ment játszani. Este mindig jó éjszakát kívánt Cukinak is.

Egy reggel, amikor a kislány odament a ketrechez, nem volt ott Cuki.

• Cukikám, hol vagy? Hová lettél? – kérdezte kétségbe esve. Kereste, kutatta, de sehol sem találta.

Az anyukája is segített neki, egész álló nap a kis hörcsögöt keresték. Nem is mentek aznap óvodába. Az egész lakást felforgatták, de nem találták Cukit. Este már nagyon szomorú volt a kislány, odament a ketrechez, hátha visszament Cuki. De nem volt ott, így sírva feküdt le aludni.

Amikor lehajtotta fejét a párnára, megmozdult valaki.

• Cukikám, te vagy az?! De jó, hogy megtaláltalak! – boldogan ölelte magához a kis hörcsögöt, aki még reggel bebújt az ágyába, csak ezt a kislány nem vette észre. Most boldogan ölelte, simogatta a kedves állatot.

Majd visszatette a ketrecbe, adott neki enni, inni. Jó éjszakát kívánt neki, és most már boldogan feküdt le aludni. Az anyukája pedig mondott neki egy kedves mesét, hogy szép álmai legyenek.