Kép forrása: saját
Dínópark.
Ezek itt, az ősállatok.
Ilyen biztos nincs nálatok.
Nagy hegyen túl éltek messze,
Réges-régen elfeledve.
De játszásiból visszajöttek,
Az állatkertbe beköszöntek.
Siess, hogy megnézhesd őket,
Mielőtt még visszaszöknek!
Azt mesélik, rég kihaltak.
De össze-vissza hablatyolnak.
Hisz itt tanyáznak szépen, csendben,
A veszprémi állatkertben.
Szelídebbek, mint egy bárány,
Nem taposnak senki lábán.
Nem is igen hangoskodnak,
Feltűnően nyugton vannak.
Álmomban is velük játszom,
Mindegyikük jó barátom.
Dínókkal tele a polcom,
Nem haltak ki. Ha én mondom!
Jó fejek az ősállatok.
Kár, hogy ilyen nincs nálatok.
Mert mit csinál a dínó éppen?
Jót nevet a kerítésen.
Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!
Élt egyszer egy egércsalád, valahol nagyon messze innen. Egy csendes kis tanyán múlatták napjaikat a Cincogi szülők, öt eleven kis egércsemetéjükkel. Megvolt mindenük, amit egy egér csak kívánhatott. ...
Elolvasom
Hipp, a kengurulány, már alig várta a hétfőt, hogy találkozhasson barátjával, Hoppal, és megtárgyalják az oviban a hét vége eseményeit. El akarta mesélni, hogy szombaton elmentek a nagybátyjával gesztenyét gyűjt...
Elolvasom
Élt egyszer ezen a nagyvilágon valahol egy háklis nyúl. Annyit morgott az életében, hogy végül, mire észbe kapott, már elmorgott maga mellől mindenkit. Egyre magányosabb lett, míg végül erőt vett rajt...
Elolvasom
PRÉMIUM
Ezt a mesét írta: Csuka Emőke amatőr író, rímfaragó
Az írás a szerelmem. De miután ritkán találkozunk, leginkább a vágyakozás marad. Ám most, hogy itt vagyok köztetek, talán sokkal több mese bújik majd ki a tollam hegyén. És bízom benne, hogy nem csak én fogom élvezni, hanem az olvasó gyermekek is!