Barion Pixel

Édes Benedek


Egy szép, modern családi házban éldegélt Benedek az édesanyjával egy dombocska tetején. Reggel amikor felkelt, mosolygott az egész világ, de különösen az édesanyja. -Édes Benedekem sütöttem neked palacsintát, pont úgy ahogyan szereted. -Éreztem a finom i...

Kép forrása: freepik.com

Egy szép, modern családi házban éldegélt Benedek az édesanyjával egy dombocska tetején. Reggel amikor felkelt, mosolygott az egész világ, de különösen az édesanyja. -Édes Benedekem sütöttem neked palacsintát, pont úgy ahogyan szereted. -Éreztem a finom illatát. -Miau, miau, én is éreztem, bizony! Tipegett be lábujjhegyen, farkát C betűben a háta fölé kunkorítva Kókusz a macska. Szépen megreggeliztek. Benedek első útja reggeli után a kertecskébe vezetett. Kivitte magával a játék teherautóját is. Megnézte az eperpalántákat mennyit nőttek tegnap óta. Talált néhány érett eperszemecskét, amiket a műanyag játék teherautója platójára rakott, hogy majd beszállítmányozza a konyhába. Éppen befejezte az érett eperszemek teherautóra pakolását, amikor hirtelen megmozdult a föld az egyik eperpalánta mellett! Egy akkora földkupac keletkezett, mint amekkora az eperpalánta volt. Kidugta a fejét a földkupac közepén egy bársonyos bundás állatka. -Te ki vagy? -Vakond Dani, az alagutak császára. -Ó, milyen fényesség van idefent! -Nézd csak császárkám, majdnem tönkretetted az egyik eperpalántánkat! -Elnézésedet kérem, kedves újdonsült barátom. -Tudod lentről fölfelé jövet nem látom, hogy hol lyukadok ki, jobban mondva hol érkezem földfelszínre. -Mennem is kell, mert sokáig nem lehetek napon. -Szia! Azzal vakond Dani amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment, csak a vakondtúrás maradt utána. Benedek egy arra röppenő pillangóra lett figyelmes. A citromlepkéket már fölismerte. Nézte néhány röpke percig. -Na gyere Tóni vigyük be az epreket! Azzal megfogta a madzagot, ami a Tóni névvel ellátott kisteherautó elejére volt kötve és elindult. Alig tett néhány lépést, amikor Lekvár a keverék uszkár futott oda nyelvét lógatva, boldogan Benedekhez. Lekvárkám eddig merre csavarogtál? Lekvár csak nézett a nyelvét lógatva, boldog szemekkel Benedekre. Élvezte ahogyan simogatja a szőrét a buksiján és az oldalán. -Nézd Lekvár milyen szép virág! Anyukám biztosan örülne neki. Benedek elmosolyodott és a fű közepén lévő százszorszép virágot leszakította és a háta mögé rejtette. Vidáman bandukolt a ház irányába egyik kezében Tóninak a teherautónak a madzagját húzva, másik kezét a háta mögé rejtve a százszorszép virággal. Benedek anyukája éppen kijött a házuk ajtaján. Édes Benedekem, de jó, hogy itt vagy! Kész az ebéd, gyere mosd meg a kezecskéidet! Benedek állt az anyukájával szemben és mosolygott. Ezt neked szedtem édesanyám! Átadta a százszorszép virágot. Boldogan átölelték egymást és elindultak be a házba. Kókusz, a macska száját nyalogatva követte őket.

Selyem Jázmin, Meseíró

Ezt a mesét írta: Selyem Jázmin Meseíró

Idén jelent meg az első mesekönyvem. A benne található meséket meséltem anno a két kis gyerkőcömnek Eszternek és Benedeknek. A lányom azt mondta akkor: "Anya olyan jók ezek a mesék! Írd meg őket. Legyen belőlük egy könyv!" A gyerekeim már felnőttek. Eddig verseket írtam. Az első unokám Málna Emma kapta tőlem első születésnapjára az ő anyukájának, azaz az én lányomnak mesélt meséimet:)...

Vélemények a meséről

Ehhez a meséhez még nem érkezett hozzászólás, legyél Te az első aki véleményezi!
A szerző biztosan nagyon hálás lesz érte!



Sütibeállítások