Kép forrása: Saját kép
Egész nap csak hajladoztam.
...és mikor leszállt az alkony,
kis kertemből halk neszt hallok...
– Ki lehet az, ki motoszkál? -
göröngyökön sün poroszkál.
Orrocskája szimatolgat,
tán eleség után kutat:
földi gilisztákat keres,
vagy netán csigát eszeget?
Reám tekint gombszemével,
mint ki megkínál ebéddel...
Csupán vizet nem tud adni.
– De te meg tudnál itatni? -
Hálából a füle mellől
színes virágot kap elő;
úgy hallotta, kétlábúak
illatokért bolondulnak.
Oly bájos volt e jelenet,
még az éjjel megfestettem.
Attól kezdve kis tálkában
tiszta friss vízzel kínáltam.
Ezt a mesét írta: B. Moravetz Edith amatőr költő
1945. március 4-én születtem Grazban. Szüleim a háború után visszaköltöztek Besztercére (Erdély), ahol megszületett még három öcsém. Boldog gyermekkoromnak Édesapánk korai halála (44 évesen hunyt el) vetett véget. Ezután Édesanyám visszahonosítását kérte szüleihez Budapestre - itt kellett életem további részét élnem. Férjhez mentem, három gyönyörűséges leánykám született - házasságom 19 évig tartott - válással zá...
Harangi Árpádné
2023-05-15 21:39
Aranyos kis vers.
B. Moravetz Edith
2023-05-16 06:28
Köszönöm szépen elismerő szavaidat!
Mészárosné Szuda Melinda
2023-05-30 17:22
Nagyon aranyos versike,Edit néni drága! Melinda
B. Moravetz Edith
2023-05-30 18:11
Köszönöm szépen kedves Melinda! Örülök, hogy tetszett!
Várkonyi Kitty
2024-03-09 10:43
Kedves képekkel írt versedet átcsodáltam. Szeretettel: Kitti
B. Moravetz Edith
2024-03-09 11:09
Kedves Kitty! Szívből jövő értékelésed nagy szeretettel köszönöm! Ölellek!
Gani Zsuzsa
2024-05-07 06:42
Drága Edit! Nagyon aranyos verset írtál. Szeretettel: Zsuzsa