Elek és a Szélirányító

Elek és a Szélirányító.

A Szélirányító egy toronyházban lakott

Önmaga sem tudta, milyen adományt kapott

Ha reggel felkelt, feltámadt a szél

Ha megfordult a vihar nyugatig ért

Mikor lassan az ablakhoz ballagott

Karjával intett  

S minden alább hagyott.

Az, hogy éppen mihez volt kedve

A meterológiát mélyen megihlette

A rendes eső is csak addig volt csendes

Míg a szekrényajtót be nem csapta a kedves.

Ha csettintett egyet, vagy megfogott egy lábast...

Hurrikán lett, ha csinált egy fekvőtámaszt

De igazán nem volt gyakori ez a viharos mustra,

mivel emberünk szerencsére meglehetősen lusta.

Nyári melegben ha baktatott haza,

Az egész napjában volt valami laza.

Csak gondolnia kellett,jött is a szellő óóóóóó

Máris elillant a hőségriadó.

így teltek napjai ,a nyarak a telek,

Tudtán kívül kavart, kisebb nagyobb szelet.

A Szélirányitó nem volt ám egyedül,

Hisz önmagában a tücsök sem hegedül.

Elek kandúr volt az egyetlen barátja

aki a tényeket macska ésszel átlátta.

Ő volt ki ha a gazdi tévedett

Igyekezett rendbehozni a viharos kék eget.

Volt amikor napokig nem volt semmi dolga

A kosárban heverészett bársony talpú módra.

Ha a főnök valamiért néha berágott

Elek csitította le utána a világot.

így éldegélt a szél ura boldog tudatlanságban

Nem sejtette tettei mit okoznak a világban.

...........

Ha érdekelnek Elek kandúr és a Szélirányító kalandjai , nézz be hozzám legközelebb is.