Erdei zsibongás

Erdei zsibongás.

Fehér-Barabás Bernadett:
Erdei zsibongás

Oda nézz! Megmozdult egy ág!
Jaj, nem! Csupán egy hernyó arra járt.
Na, de hiszen mégis mi ez a zaj?
Csak képzelem vagy ez tényleg óriási ricsaj?

Dehogy! Biztos ugrott a róka, talán egy egér?
Pusztán a vaddisznót látom, ki ebéd után henyél.
De akkor ez mi lehet?
Hisz határozottan zörögtek a levelek!

„Mindössze a szél fúj!” – mondta félve a zerge.
„Jobb lenne, ha maga nem reszketne,
mert akkor bizony Ön csapja a lármát!” -
kapta föl az elefánt is az ormányát.

Nini! Se nem róka, se nem zerge,
egy piciny szempár, ki végre előmerészkedne.
Nagytakarítás közben kukkant ki a nyuszi, 
sikerült mindenkire a frászt jól ráhozni.

„Ti meg szellemet láttatok?” - kérdezi rekedten,
s a sok portól dörgöli szemét veszetten.
„Azt hiszitek az egész erdőben egymagam takarítok?
Inkább segítsetek. Miért álltok még ott?”